A szervezet a „holokausztipar ellen” tüntet a hét végén a Józsefvárosi pályaudvarnál, ahol a kormány tervei szerint jövő áprilisban átadják a vészkorszak áldozataira emlékező Sorsok Házát.

A Magyar Hajnal a közelmúltban jelentette be, hogy pártot alapít. Az elnök Kisgergely András, az ózdi önkormányzat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés független képviselője, akit tavaly májusban Endrésik Zsolt parlamenti képviselővel együtt zártak ki a Jobbikból.

A párt bejegyzése elakadt, a bíróság – Kisgergely szerint „mondvacsinált ürüggyel” –hiánypótlásra szólította fel a szervezetet. Végül a már bejegyzett Nemzeti Forradalmi Párt változtatott nevet, és alakult át Magyar Hajnallá. Kisgergely András biztosra veszi, hogy a bíróság kénytelen lesz elismerni az így létrejött új formációt, amelynek hivatalos és teljes neve: Magyar Hajnal Mozgalom Párt.

A párt a görög neonáci Arany Hajnal mintájára szerveződik. A hazai sajtóban a Nemzeti Forradalmi Pártot szintén neonáci szervezetként tartják számon. Kérdésünkre, hogy a Magyar Hajnal nyíltan vállalja-e a neonáci jelzőt, Kisgergely András közölte: „Nevezhetnek, ahogyan akarnak, nem foglalkozom ezzel. Mi magyar és keresztény nemzeti szociális mozgalomként határozzuk meg magunkat.” Nem kívánja minősíteni a jobbikos Dúró Dóra állítását sem, miszerint a Magyar Hajnal egy „kamupárt”, amelynek az alapítókon kívül nincs tagsága, és csak a választásokon való indulással járó pénzt akarja megszerezni.

Programja szerint a Magyar Hajnal támogatja a szabad fegyverviselést. Kötelességének tartja, hogy küzdjön az elcsatolt magyar területek revíziójáért, ellensége a „gyarmatosító cionizmusnak”. A nagyhatalmak közül egyedül Oroszországhoz kíván intenzívebben közeledni, ugyanakkor nemcsak Európában, más kontinenseken is szövetségeseket keres a „fehér, keresztény közösségekkel”.

A párt vezetői és képviselőjelöltjei úgynevezett „önkéntes átvilágításon” esnek át: a magyar törvények értelmében kötelezővé nem tehetik számukra, de elvárják tőlük, hogy nyilvánosságra hozzák négy nagyszülőjük nevét, születési helyét és idejét. Kisgergely András indoklása szerint ily módon a levéltárakból már legálisan kideríthető minden fontos körülmény, így a felmenők felekezeti hovatartozása is. „Nem akarunk még egy Szegedi Csanád-ügyet” – magyarázta a párt vezetője.

A vezetők és képviselőjelöltek esetében a büntetett előélet önmagában nem feltétlenül kizáró ok, sőt: érdem, ha az adott személyt „hazafias cselekedete” miatt ítélték el. Kizáró ok viszont, ha az illető tagja volt baloldali vagy liberális pártnak, netán valamelyik „szektának”.

A Józsefvárosi pályaudvarhoz szombat délutánra meghirdetett „holokausztipar elleni” demonstráción a korábban említett – egyelőre még külön szereplő – Nemzeti Forradalmi Párt mellett a Kárpát Haza Őrei Mozgalom és a Magyar Nemzeti Gárda is részt vesz. (Utóbbi nem azonos a jobbikos Új Magyar Gárdával.) Kisgergely András elmondása szerint olyan szervezetekkel tüntetnek együtt, amelyek szoros szövetségeseiknek számítanak, és már küldöttet is delegáltak a Magyar Hajnal elnökségébe.

Kisgergely András nem foglalkozik azzal, hogy neonácinak nevezik-e