Mittó Gábor, a BRFK közrendvédelmi főosztályának vezetője megszervezte az MTV védelmét – mondta Lapid kedden. Erre reagálva a bíró a vádlott korábbi vallomásából idézett, amely szerint Mittónak ez volt a feladata, de jó lett volna, ha felméri a helyszínt, és kapcsolatba lép a televízió vezetőivel, akik a segítségére lehettek volna, ezzel szemben még az odavezényelt egységek parancsnokaival sem sikerült találkoznia. A katonai tanács elnöke szerint egyenesen „ciki”, hogy a biztosítás parancsnokát a megsegítésére küldött egységek meg sem találták. A vádlott vallomását pedig úgy értelmezte, hogy Mittó nem mérte fel megfelelően a helyszínt, nem vette fel a kapcsolatot az MTV illetékeseivel, de még azt sem tudta, a televíziónak egyáltalán hány dolgozója tartózkodik a székházban. Mindezek következménye pedig az lett, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérésének, amely szerint a tévé székházát meg kell védeni, nem sikerült eleget tenni. Lapid szerint a feladatokat az adott körülmények között valóban nem mindig tudták maradéktalanul teljesíteni. Úgy véli azonban, hogy ehhez akkor sem a megfelelő létszám, sem a szükséges eszközök nem álltak rendelkezésre. Mindazonáltal leszögezte: a televízió biztosítása érdekében minden lehetséges erőt bevetettek, és értelmezése szerint a székházat nem foglalta el senki. Amikor Mittó segítséget kért, erősítést küldtek, és ő egyetlen alkalommal sem jelezte – tette hozzá –, hogy nem képes a helyzet kezelésére.

A keddi tárgyaláson a bíró arra is emlékeztetett, hogy Lapid korábbi vallomása szerint a tüntetőket lepénzelték. A jelenlétért ötezret fizettek, de az MTV székháza elleni támadás résztvevői állítólag már százezret kaptak, és a pénz vélhetően Kanadából jöhetett. A vádlott ezt megerősítette, de további részletekkel nem tudott szolgálni, mondván, ezt az információt a kollégáitól kapta, és e tekintetben nem folyt vizsgálat. Szóba került az is, hogy a 2006. szeptember 17-i Kossuth téri tüntetést – a közelgő helyhatósági választásokra tekintettel – azért minősítették választási gyűlésnek, mert azt a rendelkezésre álló erőkkel nem lehetett volna feloszlatni. Erről állítólag Petrétei József akkori igazságügyi és rendvédelmi miniszter határozott, de Lapid azt mondta, hogy a tárcavezető egyetlen döntésével sem találkozott, hiszen ő szakmai kérdésekben nem is volt igazán járatos. Egyébként ha valaki a tömegoszlatás mellett dönt – tette hozzá a vádlott –, megpróbálják lebeszélni, mert egy ilyen intézkedést nem lehetett volna végrehajtani.

A bíró próbálta kideríteni azt is, hogy milyen munkamegosztás alakult ki Lapid és a BRFK akkori vezetője, Gergényi Péter között. Vagyis: kettejük közül ki döntött? Ilyen is, olyan is volt – válaszolt az egykori főkapitány közrendvédelmi helyettese. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy általában az országos főkapitány volt helyettesével, Szabadfi Árpáddal közösen folytatott konzultációt követően határoztak. Azt viszont egyértelműen leszögezte, hogy Gergényi folyamatosan a Kossuth téren tartózkodott.

A helyszínbiztosítás parancsnoka szerint az ostromlók külföldről fejenként százezer forintot kaptak