Az igazságügyminiszter azt követően mondta ezt a Népszabadság kérdésére, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) épületében kedden kerekasztal-megbeszélést folytatott a devizahiteles probléma egységes jogi megoldásának lehetőségéről a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőivel, képviselőivel.

Az igazságügy-miniszter lapunk kérdésére, hogy ki viseli az árfolyamváltozások kockázatát, és meg lehet-e változtatni utólag a szerződéseket, úgy reagált: ha van más megnyugtató megoldás, akkor utólag nem lesz szükség „belenyúlni” a szerződésekbe, ami csak akkor lehet indokolt, ha tömeges, közérdekre kiható sérelem merül fel. Most nincs szó szerződésmódosításról – tette hozzá. Annak ellenére sem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és más kormányzati szereplők is megfogalmazták a célt: az árfolyamváltozásokból fakadó kockázatot a pénzintézeteknek kell viselniük.

Navracsics Tibor is emlékeztetett, hogy augusztusban a KIM hat jogi megoldási javaslatot terjesztett a kormány elé, ezek között valóban volt olyan is, amelyik bevallottan a lehető legszélesebb körben, mélyebben nyúlna bele a devizahiteles szerződésekbe, a clausula rebus sic stantibus elv alapján. A miniszter viszont – mint a megbeszélésen elhangzottak alapján kiemelte – bízik abban, hogy választ találnak a konkrét kérdésekre. Akkor pedig nem kell számolni a legradikálisabb megoldással.

A devizahiteles problémakör megoldása érdekében Orbán Viktor sürgette a mielőbbi jogegységi döntés megalkotását, és igazságügy-miniszterére bízta az egyeztetéseket. Navracsics Tibor tegnap azt mondta, az alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének, az egyoldalú kamatváltoztatásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése, mivel jelenleg ellentmondó az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy egy devizahiteles konstrukció milyen jogcímen, illetve mennyiben – egészében vagy bizonyos részeiben – érvénytelen, továbbá melyek ennek a jogkövetkezményei.

Tisztázandónak nevezte, hogy az egyoldalú kamatváltozás terheit ki viselje, de azt is, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban fontos volna egy iránymutatás, amely rendezi, miként kell figyelembe venni ezt a tényezőt. A tanácskozáson elhangzottakat úgy summázta: a Kúria képviselője jelezte, a legfelsőbb bírói fórumon zajló munkát nehezíti, hogy konkrét devizahiteles perek még nem nagyon jutottak el hozzájuk.

A konzultáció alapját a bankszövetség javaslata adta ugyan, ám az nem oldja meg a devizahitelesek problémáját, attól „nem vagyunk kijjebb a vízből” – mondta. (A bankszövetség javaslatában egyebek között az szerepelt, hogy az árfolyamgátat a jövőben jogszabály határozza meg. Ezt az Országgyűlés lényegében megvalósította akkor, amikor kiszélesítette az árfolyamgátba való belépés lehetőségét.)

Arra a kérdésre, hogy mikorra kellene megszületnie a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésnek, Navracsics Tibor úgy reagált: még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy határidőt szabjon az igazságszolgáltatásnak, ezért nem akar válaszolni erre a kérdésre.

A találkozón felmerült javaslatokat a miniszter két csoportba sorolta. Egyik részük a jövőre nézve kezelné a devizahitelesek problémáját. Ilyenek a többi közt az OBH felvetései, amelyek egyebek mellett arra vonatkoznak, hogy ne az alperes pénzintézet – jellemzően budapesti – székhelye, hanem a felperes devizahitelesek lakóhelye határozza meg a bíróság illetékességét. Erre azért van szükség az OBH szerint, hogy területileg jobban el legyenek osztva az eljárások, a Fővárosi Törvényszék polgári ügyszakán folyamatban levő ügyek több mint fele ugyanis devizahiteles eljárás, és további, „robbanásszerű” növekedés várható.

Az OBH javasolta azt is, hogy a devizahiteles perek elindulásakor a felek között legyen kötelező egyeztetés. A kerekasztal-megbeszélésen elhangzott javaslatok másik része a jelenre vonatkozott, elsősorban arra, hogy a Kúriának iránymutatást kellene adnia a devizahiteles szerződések érvényességével, az egyoldalú kamatváltozással és az árfolyamréssel kapcsolatban – tette hozzá Navracsics Tibor.

Arra, hogy az árfolyamréssel kapcsolatos új szabály visszamenőleges hatályú lenne-e, a miniszter úgy válaszolt: nem látja annak az esélyét, hogy ezt a bankszövetség elfogadja, ez későn jött javaslat. A fogyasztási szerződésekkel kapcsolatos illetékességi szabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslat már a parlamentben van, december elejére pedig döntés várható az ügyvédi kamara és a közjegyzői kamara végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos javaslatairól.