Orbán Viktor Facebook-oldalának aktuálisan több mint 180 ezer lájkolója nemcsak rövid szöveges posztokat kap a miniszterelnöktől, hanem (olykor fotóval, videóval, illetve legújabban árnyképekkel illusztrált) életképmorzsákat, komplett multimédiás tartalmat is. Akinek az a hobbija, hogy médiafogyasztás gyanánt a kormányfőhöz kapcsolódó tartalmakat vesz magához – és ilyenek szép számmal vannak, egy kisebb híroldal elégedett lenne ekkora látogatottsággal –, azoknak akár ki sem kell mozdulniuk a közösségi oldalról.

A „rajongói oldalt” a nevével hitelesítő politikusnak látszólag még arra is van energiája, hogy a Facebook adminisztrátoraival levelezzen, bizonyos felhasználókat letiltasson. (Sőt, az amerikai portálról átmenetileg az „Orbán Viktor oldaláról kitiltottak társasága” is repült a maga harmincezer lájkolójával; igaz, azóta újra elindult a csoport, ráadásul már kettő is van belőle.)

Ha mindezt maga Orbán csinálná, az egész napos jelenlétet és aktivitást igényelne – kormányozni már nem is maradna ideje. Valójában persze csak az egészen egyszerű felhasználó hiheti, hogy Orbán Viktor keze nyomát látja a Facebookon (vagy bárhol a világhálón): a miniszterelnök egyrészt legendásan idegenkedik az elektronikus kommunikációtól és az új technológiáktól, másrészt profi csapat gondozza az oldalait – nemcsak a Facebookon, hanem az internet egyéb zugaiban is.

Ezeken a felületeken – például az Orbanviktor.hu-n, illetve a Miniszterelnök.hu-n – erősen összemosódik a magánember, a közpénzből élő állami alkalmazott és a pártpolitikus.

Első pillantásra nehéz megállapítani, hogy a többcsatornás és némelyik szegmensében nyilvánvalóan nem közérdekű jelenlétet ki finanszírozza. Némi búvárkodás után annyi látszik, hogy az Orbanviktor.hu nevű domént az Orbán Viktor nevű magánszemély (vagy valaki az ő nevében) jegyezte be, míg a Miniszterelnok.hu-t egy kormánycég, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (ennek megfelelően az utóbbi a gov.hu tartományban, vagyis a kormányzati portálon székel).

A két oldalon a közelmúltig két különböző, de nagymértékben átfedő tartalom fogadta a látogatót, jelenleg viszont már az Orbanviktor.hu-t beírva is a Miniszterelnok.hu jelenik meg. Az impresszum szerint mindkettőt Reviczky-Balogh András szerkeszti (nyilván nem egyedül), a facebookos szerkesztőcsapatot pedig állítólag Habony Árpád korábbi felesége, Kaminsky Fanni irányítja.

A magyar politikusok közül a Facebookon Orbán a „piacvezető”. Bajnai Gordon 76 ezer, Gyurcsány Ferenc nagyjából 63 ezer, Mesterházy Attila 43 ezer, Schiffer András 10 ezer, Jávor Benedek 8300 lájknál jár. Ez azonban nem valamiféle objektív erősorrend, hanem részben azt tükrözi, hogy az érintettek mennyi energiát és erőforrást tudnak a jelenlétre fordítani. Ebből a szempontból az ellenzéki politikusok lényegesen rosszabb helyzetben vannak, mint a kormányfő, ő ugyanis az egyedüli, aki javarészt közpénzből épít(tet)heti a saját virtuális politikai arculatát.

Hogy az online számokból nem lehet mechanikusan következtetni a pártok népszerűségére, ezt a facebookos pártoldalak „lájkoltsága” is jelzi. A Jobbikét közel kétszer annyian (146 ezren) kedvelik, mint a Fideszét (77 ezer), ezt a különbséget azonban például az időközi választási eredmények messze nem igazolják vissza.

Azt ellenben jelezhetik, hogy az ifjabb generációk körében milyen az egyes csoportok elfogadottsága. (Erre utalhat az is, hogy például a Párbeszéd Magyarországért oldalát nagyjából 30 ezren, az Együtt 2014-et pedig majdnem 140 ezren lájkolják; más forrásokból tudható, hogy ezek a formációk a fiatalok körében jóval népszerűbbek, mint a teljes populációt tekintve. A Kétfarkú Kutya Pártnak is van több mint 80 ezer lájkolója.) Ebben a versenyben az MSZP és a Fidesz fej fej mellett halad, amiből nem a leendő választási eredményekre, hanem inkább a választóik korösszetételére lehet többé-kevésbé megalapozott következtetéseket levonni.