Az ombudsman vizsgálatot indított
– Hosszabb tartózkodás után, a nyár végén jöttünk haza Németországból, ezért a kisfiamnak augusztus 27-én úgynevezett osztályozó vizsgát kellett tennie. Ezen a napon rendeltük meg a gyerek tankönyveit. Aztán eltelt a szeptember, és sem csekket, sem könyvet nem kaptunk. Magántanárt fogadtam, hogy a kis fiam ne maradjon le a tanulásban. Október 9-én kaptam meg a Kellótól a csekket, amit azon nyomban be is fizettem. Aztán eltelt egy újabb hónap, könyvet még mindig nem kaptunk – meséli az asszony. Hozzáteszi, hogy természetesen folyamatosan hívogatta a Kello számát, de hosszú ideig nem vette fel senki.
– Amikor végre nagy nehezen elértem egy ügyintézőt, kiderült, hogy ő sem tud érdemi felvilágosítást adni, ezért aztán autóba vágtam magam, és bementem a Kello budapesti központjába. Itt ért az igazi meglepetés. Azt mondták ugyanis, hogy a legjobban akkor járok, ha elmegyek a könyvesboltjukba, ahol húszszázalékos kedvezménnyel megvehetem azokat a tankönyveket, amelyeket korábban egyszer már kifizettem.
Az édesanya ezen az eljáráson annyira felháborodott, hogy a Kellóból átkocsizott a fogyasztóvédelmi hatósághoz. Ott azonban elküldték azzal, hogy a panaszával ne őket, hanem inkább az oktatási tárcát keresse fel. Pévecz Andrea végül gyermeke érdekében közvetlenül kereste fel a tankönyvkiadókat, és így szerezte be a hiányzó könyveket. Már amennyit tudott, mert még így is hiányzik két kiadvány. Vagyis: duplán fizetett.
– A Kellótól aztán később megkerestek, és azt ígérték, két héten belül visszautalják a feleslegesen befizetett pénzt – teszi hozzá. Mi is megkerestük a fogyasztóvédelmet, hiszen a tankönyvellátásban nemcsak egy, hanem több fogyasztó van.
Ha nem érkezik meg időben a tankönyv, akkor az nemcsak a szülőknek és a gyerekeknek, hanem a pedagógusoknak is gondot, kellemetlenséget okoz. Kiderült azonban, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság valóban nem vizsgálódhat konkrét ügyekben. Lapunk megkeresésére azt írták, hogy – idézzük – „a tankönyvek megrendelésekor egy polgári jogi szerződéses jogviszony jött létre, amelynek teljesítése – illetve nem teljesítése – kapcsán a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel nem rendelkezik”.
Megtudtuk, hogy a Kello „tevékenységével összefüggő szakmai kérdések vonatkozásában állami részről az Emberi Erőforrás Minisztérium adhat bővebb tájékoztatást”, vagyis éppen a bosszúságokkal teli helyzetet létrehozó tárcához kell fordulni a panaszokkal. Vizsgálódik viszont az ombudsman. Az elmúlt hetekben sok panasz érkezett a Kello tevékenységével kapcsolatban a hivatalhoz, ezért Székely László alapjogi biztos vizsgálatot indított.
Megbénított iskolák
Egy vidéki iskola pedagógusa is indulatosan hívta szerkesztőségünket. Az iskolájában még november közepén is akad olyan diák, akinek hiányoznak a könyvei, noha „forró nyár volt, amikor a szülők kifizették a tankönyveket”. A neve elhallgatását kérő tanár arról is beszámolt, hogy a „könyvhelyettesítő” fénymásolást sem olyan könnyű megoldani, mert papírellátási problémákkal küszködnek. Az iskolákat fenntartó állami intézmény és az iskolákat működtető önkormányzatok ugyanis egymásra mutogatnak, ha eszközbeszerzésről van szó.
„Az államosítás óta nincs már az iskolánkban házipénztár, ahonnan a hirtelen felmerülő eszközigényünket finanszírozni tudnánk. Hosszú, bürokratikus ügyintézéssel lehet engedélyt kapni akár egy kréta megvásárlására is. Vagy másik példa: egy hónapja rossz az iskolában az internet. Egy hónapja nincs, aki megcsinálja. Korábban az informatikát oktató tanárok megbízási szerződéssel kis extra jövedelemért megoldották az ilyen jellegű problémákat. Ma már ezt nem lehet. Négyöt iskolára van egy rendszergazda. Majd ha ránk kerül a sor, akkor talán megjavítja az internetünket” – fakad ki, rávilágítva arra, hogy az államosítással elvették az oktatás technikai feltételeit. (Ó. M. D.)