Megkezdődött a hajléktalanok kivonulása
A huszonhárom kerületből tíz kérte további tiltott zónák kijelölését. Jellemzően a peremkerületek, hiszen a város belsejét szinte teljes egészében lefedi a belügyminisztériumi, illetve a fővárosi területszabályozás.
Terézváros azért így is talált magának tiltanivalót. Kérésükre tilos lesz életvitelszerűen tartózkodni a Nyugati tér–Teréz körút–Podmaniczky út–Bajcsy-Zsilinszky út által határolt területen, illetve a Ferdinánd híd Podmaniczky utcai felhajtójának határvonalától számított 50 méteren belül.
Ferencváros polgármestere már jó előre beharangozta, hogy élni fognak a felkínált lehetőséggel. Egészségügyi intézményeik és parkjaik 200 méteres környékén sem tűrik a fedél nélkülieket, mint ahogy a padok és kőtámfalak 50 méteres körzetében sem.
Angyalföld főként a sportlétesítményeit félti, de emellett valamennyi szociális, kulturális, egészségügyi, közhatalmi, államigazgatási szervnek helyet adó épület, valamint a Lehel piac 200 méteres környékéről is eltiltaná a hajléktalanokat. Csepel a teljes belső részből és a Vízmű lakótelep egészéről, Budafok szinte mindenhonnan kitiltaná őket. Újbuda elismeri, hogy a fővárosi tervezet „szinte lefedi a városrész közterületeit”, de azért kértek még hozzá három utcát, valamint a Feneketlen-tó környékét és a Függetlenségi parkot.
Megtehetik. A kerületek ugyan nem kaptak önálló rendeletalkotási jogot a parlamenttől a hajléktalanzónák kijelölésére, de a főváros minden területi kérésüket köteles rendeletbe foglalni. A fideszes polgármesterek ízlésére szabott törvény pedig meglehetősen tág határokat szab: a hajléktalanok kitiltásának oka a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme egyaránt lehet.
Tarlós István főpolgármester korábban kijelentette: „rendeletünk nem lesz túlságosan szigorú. Nem üldözzük és nem toloncoljuk ki a hajléktalanokat”, mégis: a tervezet engedékenynek aligha nevezhető. A Belügyminisztérium által megállapított világörökségi helyszínek mellett a főváros tiltott helynek minősítené a közösségi közlekedési eszközök megállóit, a megjelölt 29 aluljárót, a játszótereket, a gyermek- és felsőoktatási intézmények környékét, a hidak és felüljárók lépcsőit, a köztemetőket, ezenfelül a fővárosi parkolási rendeletben védettnek minősített területeket. Így például az óbudai Fő tér környékét, a Római-partot, a Normafa környékét, a Városligetet és a Margitszigetet.
A burkolt járdát viszont, mondja Tarlós, kiveszik a tervezetből. Nem mintha ezt már túlzónak tartaná, hanem azért, mert „nem lehet minden utcába rendőrt, szociális munkást, közterület-felügyelőt állítani”. Egyébként is, „nem egészséges aluljárókban élni” – jelentette ki a minap, majd hozzáfűzte: „Ott hagyni a hajléktalan embereket nem jelent megoldást és gondoskodást.”
A főpolgármester azt is bejelentette, hogy új krízishelyek, lábadozók megnyitását tervezik, valamint speciális mentőautót rendszeresítenének, amely lehetővé tenné a helyszíni fertőtlenítést. A megvalósításra nyolcvanmillió forintot kapnak a Belügyminisztériumtól.
A főpolgármester egyúttal azt sem felejtette el megemlíteni, hogy 2010 óta ezerrel nőtt a hajléktalan-szálláshelyek száma, egészségügyi központot létesítettek számukra, létrehozták a Budapesti Hajléktalanügyi Konzorciumot. Mindezek eredményeként a töredékére csökkent az utcán kihűlés miatt életüket vesztő emberek száma. Budapesten 9000 hajléktalan él, 7000 hely van számukra a szállókon, de a főpolgármester szerint a Hungexpo területén akár tízezrével tudnak kulturált helyet biztosítani nekik. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke viszont elismerte: a téli időszakban lesznek 120 százalékosan telített helyek, de a túlélést biztosítani fogják a hidegben.
Az agglomerációs települések amiatt aggódnak, hogy megkezdődik a hajléktalanok exodusa. Néhány Budapest környéki településen valóban megjelentek már az első, a fővárosból „kiköltöző” fedél nélküliek.
A rendelet a kihirdetés utáni napon hatályba lép. Ezt követően közterület-felügyelők és rendőrök szólítják fel a tiltott zónákban élő hajléktalanokat, akik csak akkor sújthatóak pénzbírsággal, illetve visszaesőként börtönbüntetéssel, ha nem hagyják el a területet. A tapasztalat szerint a sokadik felszólítás után már valóban nem jönnek vissza.
