Jó néhány kórház megköszönheti területi országgyűlési képviselőjének, hogy számára nagyobb kanállal mérnek a „húsoskondérból”, így egyes intézmények akár százmilliókkal több forráshoz juthatnak az év végén, mint amennyi járt volna nekik azon elvek mentén, amelyeket az egészségügyi kormányzat fektetett le.

A lapunk birtokába került dokumentumok szerint ugyanis egyértelmű, hogy a konszolidációs összeg szétosztásában az érintett terület képviselőinek lobbiereje is megmutatkozik. A már csak a kormány végső jóváhagyására váró javaslat szerint például a debreceni Kenézy Gyula Kórház 220 millióval kaphat többet, mint amennyit az elosztásra készített képlet alapján oda juttattak volna. Hasonló nagyságrendű összeget, összesen 250 milliót szerzett Sebestyén László (Fidesz) a miskolci megyei kórháznak.

A kórházak szokásos év végi adósságrendezésére elkülönített 30-32 milliárdos összeg szétosztására eddig több verzió is szóba került. A legutolsó megoldásban három csoportra osztották volna az eladósodott intézményeket. Az 500 millió forintnál kevesebbel tartozóknak – attól függően, hogy ki mit vállal az eladósodás megismétlődése ellen – a június végi lejárt számlák 100, 88 vagy 77 százalékát egyenlítették volna ki a központi forrásból.

Az összeg elosztására tett kísérleteknek azonban hetek óta se vége, se hossza, s bár eredetileg a főigazgatók már októberre ígértek némi pénzmagot a hitelezőiknek, az elhúzódó kormányzati egyeztetések miatt még egyetlen fillér sem érkezett a számlájukra. Sőt a múlt hétvégén egy szakmai konferencián Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere maga hozta a jó hírt, hogy hamarosan enyhítenek a kórházak adósságválságán, szétosztják az e célra szánt pénzt. Az MTI tudósítása szerint akkor az összeg szétosztásáról a miniszter részleteket nem mondott, annyit azonban közölt, hogy idén először egy „adott módszertan alapján” történik meg mindez. A legutóbbi hír az, hogy a soron következő kormányülésen döntenek az összegekről.

A Népszabadság birtokában lévő, a pénzelosztási mechanizmust részletező lista szerint a Balog Zoltán által említett módszertan része lehet a kijáró politika is. A miniszter által jelzett 31 milliárdból 15,6 milliárd szétosztására tettek így javaslatot, de a jogszabály-előkészítők egyelőre „csak” 2,6 milliárdnyit engedtek át a képviselői akaratnak. Érdekessége az új tervezetnek, hogy az egyházi kórházak teljes egészében kimaradnának a mostani adósságrendező eljárásból. A lapunknak megnyilvánuló kormányzati forrás erre csak annyit mondott: találnak lehetőséget az egyházi intézmények kárpótlására.

A listában külön oszlop jelzi, hogy melyik intézmény járandóságát mennyivel „emeli meg” saját országgyűlési képviselőjének „kérése”, ezek között van néhány milliós és százmilliós tétel is. Kiderül az is, hogy néhány esetben a jogszabály-előkészítők a legirreálisabb kérésekre nemet tudtak mondani: vélhetően így fordulhatott elő, hogy noha az érintett képviselő 460 milliót kért, de végül csak 129 millióval fejelték meg az eredetileg odaszánt 179 milliós összeget a ceglédi kórház esetében. Egyébként 200 milliós vagy a feletti összeget a lista összeállítói – Debrecen mellett – még a szekszárdi kórház javára ítéltek meg.