Rogán Antal, a kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője korábban azt mondta, az alkotmányos védelmet azzal garantálnák, hogy az alaptörvényben kétharmadossá tennék azt a készülő jogszabályt, amely a nonprofit közműszolgáltatókról szól, és megtiltaná, hogy a „rezsiszolgáltató cégek komoly profitot számítsanak fel”.

Az alaptörvény asztala a Rogán Antal vezette V. kerület önkormányzatában. Biztos lábakon

Orbán Viktor 2012 nyarán vetette fel először a nonprofit közszolgáltatásokra vonatkozó elképzelését. Noha azóta ő maga és számos Fidesz-politikus is sokszor kifejtették az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket, az még mindig nem derült ki, hogy ezalatt pontosan mit értenek. A Fidesz-politikusok felháborodott felszólalásaikban rendre olyan, pontosan körül nem írt fogalmakra hivatkoznak, mint luxusprofit, túlzott profi t, garantált nyereség, esetenként magában a profit, amit a szolgáltatók úgymond hazavisznek. Ritkább pontosító megjegyzéseik alapján inkább osztalékra gondolhatnak, hisz a cégek a fejlesztéseiket is a nyereségből állnák, ha szabadna. Esetenként a lakossági szolgáltatások nyereségtilalmáról beszélnek. Csak az a bökkenő, hogy a közműcégek lakossági szolgáltatása évek óta veszteséges. A felvetésre Orbán Viktor szeptemberben úgy fogalmazott, ez nem hatja meg, és arra utalt, hogy az ilyen szolgáltatást végző cégek teljes tevékenysége utáni nyereséget tiltaná.

Mindazonáltal még semmiféle konkrétum nem körvonalazódott a nonprofit közszolgáltatások pontos tartalmáról. Szövegtervezetet maga Orbán Viktor is a jövő év elejére ígért. Rogán Antal ugyanakkor már szeptemberben felvetette a majdani törvény betartásának alaptörvénybe foglalását. Azóta arról alakult ki állítólagos frakcióvita, hogy feltétlenül szükséges-e ehhez alaptörvény-módosítás. Az érvek szerint azonban erre azért van szükség, mert a „szocialisták nem megbízhatóak”. Annak ellenére is ez a vélemény, hogy „egyáltalán nem biztos” az MSZP kormányra kerülése, mégis garantálni kell, hogy a gyakran monopolhelyzetben lévő magánközmű-szolgáltatók később ne tehessenek ismét óriási haszonra szert. Igaz, a szocialisták szintén támogatják a rezsicsökkentést.

Rogán Antal frakcióvezető személy szerint is az alkotmányos védelem bevezetése mellett áll – tudtuk meg. Régebben a frakcióvezető azt prognosztizálta, hogy az Országgyűlés legkésőbb tavasszal fogadhatja el a nonprofit közműszolgáltatókról szóló törvényt.

A legfrissebben kiszivárgott hírek szerint a kormánypártok szeretnék, ha a rezsi-alkotmánymódosításról karácsony előtt szavazna a T. Ház, legkésőbb december 17-én. Az alaptörvény hatodik korrekciójáról szóló javaslatot várhatóan a kormány terjeszti a parlament elé.

Ezzel párhuzamosan akár a nonprofit szolgáltatókról szóló törvényt is tárgyalhatja a parlament. A cél, hogy legyen felső határ a profitot illetően. Az még kérdéses, hogy olyan szövegezést terjesztenek-e elő, hogy a szolgáltatóknak Magyarországon kell a profitot fejlesztésre és más célokra használni. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rezsiharcot hirdetett és brüsszeli ellentámadást jósolt, a kormány és a Fidesz-frakció EU-konform szabályozást készít elő. A lapunkhoz eljutott hírek szerint több verzió is készült a szabályozásra, a kormány később dönt arról, hogy melyik mellett teszi le a voksát.

Szakértők szerint kétségtelenül igen óvatosan kell fogalmaznia a majdan közzéteendő konkrét szabálynak. A tételes osztalékstopot – tehát hogy a tulajdonosok soha semmiféle bevételt nem érhetnek el saját cégük után – ugyanis nemzetközi egyezmények tiltják. Egy ilyen regula versenyhivatali kérdéseket is felvethet, hisz az energiaszolgáltatóknak számos olyan tevékenységük van, amelyben éles versenyt folytatnak más, kisebb piaci szereplőkkel. Ilyen például a vállalkozások energiaellátása. Egyértelműen versenytorzító, ha a kormány szabályozza a szolgáltatók szabadpiaci nyereségét úgy, hogy lakossági szolgáltatást nem végző versenytársai nyereségét hagyja elszállni.

A közműtörvény elfogadásakor az már kevéssé fejtheti ki hatását, ugyanis az előzetes jelzések szerint az energiaszolgáltatók idén már a kormányzati intézkedések nyomán veszteséges vagy nullszaldó körüli eredményt érhetnek el. A zömmel önkormányzati tulajdonú távhő-, víz- és csatornacégekre pedig saját bevallásuk szerint ez már évek óta igaz.

Egyik forrásunk azt sem zárta ki, hogy végül az Elmű–Émász is állami tulajdonba kerül. Ezt azonban más forrásaink cáfolták.