Kövér "alkotmányos” büntetései
Újabb két parlamenti képviselőt büntetett a Ház 130-130 ezer forintra, és a döntés ellen fellebbezésnek sincs helye. A házelnök azért javasolta, hogy csökkentsék a parlamentben független, egyébként DK-s Vadai Ágnes és Szűcs Erika tiszteletdíját, mert performance keretében követelték, hogy az „asszonyverő” volt fideszes képviselő távozzék az Országgyűlésből.
A képviselők véleménynyilvánítási jogukkal éltek, amit Kövér László a parlament rendjét súlyosan sértőnek minősített. A Ház „működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése (…) alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja” – mondta két közelmúltban született döntésében az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez a jobbikos Novák Előd nyújtott be alkotmányossági panaszt, kifogásolva, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szerint a házelnök bizonyos esetekben a képviselőktől megvonhatja a szót, kitilthatja őket az ülésteremből, illetve a tiszteletdíj csökkentésére tehet javaslatot.
Az AB úgy látta: a „tárgyalási rend fenntartásának szabályozása által biztosítani kell, hogy a parlament be tudja tölteni funkcióját a közügyek megvitatását illetően”. Így attól, aki az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, esetleg csoportot – különösen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, előzetes figyelmeztetés nélkül megvonhatják a szót, és ez megfelel az alaptörvénynek.
A véleménynyilvánítás más formájával kapcsolatban az AB egyelőre nem foglalt állást, de a két határozat alapján nem zárható ki, hogy a testület az országgyűlési törvény egyéb, a házelnök rendészeti jogosítványaival kapcsolatos rendelkezéseit is megengedően értelmezné. A bírák álláspontja ugyanis, hogy minden képviselőnek be kell tartani a házszabályi rendelkezéseket, amelynek megalkotását illetően a parlament nagyfokú szabadságot élvez, és az AB csak igen szélsőséges alkotmánysértés esetén avatkozhat be. Különvéleményében Paczolay Péter AB-elnök jelzi: a véleményszabadság lényeges tartalmát a házszabály sem korlátozhatja.
A Ház működését szabályozó törvény viszont lehetővé teszi, hogy ha „a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít”, őt az elnök rendreutasítsa, kezdeményezze az érintett kizárását az ülésnapról, illetve a tiszteletdíjának csökkentését indítványozza. Ha ezzel a ponttal kapcsolatban az AB hasonló logikát követne, vélhetően alkotmányosan igazolhatónak látná, hogy amikor a mindenkori kormányoldalt képviselő házelnök úgy gondolja, a véleménynyilvánítási jogot szűkítően értelmezzék. Az ugyanis, hogy milyen felszólalás vagy magatartás sérti a parlament tekintélyét, akár személyek vagy egyes csoportok tagjainak emberi méltóságát, mérlegelés kérdése. Az alkotmánybírák a házelnök rendkívül nagy döntési szabadságát tehát nem kifogásolták, s azt sem, hogy a döntése ellen nincs mód fellebbezésre.
A képviselők véleménynyilvánítási szabadságát alapvetően nem lehet korlátozni – jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egészen abszurd, hogy az Országgyűlés tekintélyére hivatkozással bárkitől elvegyék a szót, vagy azért vonják meg a tiszteletdíjának egy részét, mert transzparenseket mutat fel. Az alkotmányjogász szerint az AB két határozatában nem szakmai, inkább politikai megfontolások érvényesültek. Lövétei ugyanakkor felhívta a figyelmet: az emberi méltóság sérelme nem lehet politikai kérdés, most viszont erről is a kormánypárti többség dönthet. Úgy látja, ilyen helyzetben nehezen képzelhető el, hogy a parlament képes legyen egy-egy ellenzéki felszólalás kapcsán elfogulatlanul határozni. Ráadásul a házelnök diszkrecionális joga, hogy valamilyen „fegyelmező” intézkedést kezdeményezzen, a szabályozás emiatt, illetve a jogorvoslat hiánya miatt is erősen vitatható – tette hozzá.
Lövétei liberális álláspontot képvisel: az Országgyűlésben szinte bármi elhangozhat, csak a szélsőséges, rasszista, kirekesztő nézeteknek nem szabad teret engedni. Az viszont szerinte belefér a parlamentarizmusba, ha valakit ostobának, hazugnak, tolvajnak minősítenek. Az emberi méltóságot valóban sértő megnyilvánulások esetében pedig jogi úton lehet elégtételt venni. Ez lényegesen jobb megoldás – hangsúlyozta –, mint a parlament tekintélyének megőrzését a házelnök értékítéletére bízni.
