Újabb gonddal kell megküzdenie a fővárosi önkormányzatnak: a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. 61,7 milliárd forintra rúgó hitelállományából jövőre 9,4 milliárd forint visszafizetése válik esedékessé. A pénznek márciusra a cég számláján kellene lennie ahhoz, hogy az előírt határidőre teljesíthessen. Csakhogy a fővárosnak most sincs erre pénze. A tőketörlesztési kötelezettség elmulasztása azonban a teljes hitelszerződés felmondását vonhatja maga után, ami a fennálló adósság teljes összegének visszafizetési kötelezettségét okozná. Ebben az esetben a bankok előbb készfizető kezesként a fővárosi önkormányzaton, majd a magyar államon követelnék a tartozás kiegyenlítését.

A Fővárosi Közgyűlés tavaly márciusban vállalt kezességet a közlekedési cég 61,7 milliárd forintot kitevő banki adósságát refinanszírozó hitelek visszafizetésére. A kínzóan elhúzódó alkudozás eredményeként megkötött szerződések értelmében a hitelállomány nagy részét – 52,3 milliárdot – csak 2015-ben kellene visszafizetni, de 9,4 milliárd már jövőre esedékessé válik. A városvezetés a nyár végén azzal hessegette el a jövő évi hitelügyletre vonatkozó kérdésünket, hogy az állam és a főváros, illetve az önkormányzat és a BKK, valamint a BKK és a BKV közötti szerződések kiszámíthatóvá tették a cég finanszírozását.

Ehhez képest a csütörtöki közgyűlésre készült előterjesztés szerint újra hitelt kell felvenni. A baj ezzel az, hogy az elmúlt évben már nem akadt bank, amely hitelezett volna a fővárosnak, illetve valamely cégének. Ha akad is ajánlattevő, az alkudozás különösen hosszúnak ígérkezik. A központi költségvetés jövőre sem irányzott elő pluszforrásokat a korábban elvont 32 milliárdos normatíva ellentételezésére. A kormány ugyan részletekben visszacsorgatta ezt a pénzt az idén, de jövőre erre nincs garancia. A cég bevételei pedig aligha nőnek számottevően. A tarifák ugyanis egy szintén erre a mostani közgyűlésre készült javaslat szerint nem emelkednek, sőt a nyugdíjasbérlet ára még csökkenne is tíz százalékkal.

A fővárosi közösségi közlekedés működtetése évi 140 milliárd forint, ennek felét jegyárbevételből – 52 milliárd –, illetve a menetdíj-kiegészítés 17 milliárdjából teremti elő a BKK, illetve a BKV. A két cég által májusban aláírt közszolgáltatási szerződésben 79 milliárd forintos további finanszírozási igényt határoztak meg. Ez csak kormányzati segítséggel volt előteremthető. A főváros szerint erre a jövőben is garancia a kormánnyal kötött „Budapest 21 megállapodás”. A városvezetés arra is büszke, hogy a BKV 78 milliárd forintos adósságállományát 64 milliárdra nyomta le, s a BKV 2010 ősze óta egy fillér működési hitelt sem vett fel. Ez igaz, de tett rá kísérletet, csakhogy a bankok nem adtak erre pénzt. Kérdés, hogy most adnak-e. A bankok már az előzetes tájékoztatáskor szembesülnek azzal, hogy a BKV a közösségi közlekedés új szerződéses rendszerében sem képes a tavaly megújított hitelek előre meghatározott 15 százalékos részének törlesztésére. Holott a 2015-ben esedékes 52,3 milliárdos hitelmegújításban érintett bankok kikötötték: csak akkor ülnek ismét tárgyalóasztalhoz, ha a BKV, illetve a főváros a 2014-ben esedékes részletet visszafizeti.

A bankok alkukedvét csökkentheti, hogy a korábbi hitelekkel ellentétben a jelenlegi adósság mögött készfizető kezesként az önkormányzat és az állam is ott áll. A következő hitelnél ez alapfeltétel. De a további feltételek minden eddiginél súlyosabbak. A többletkiadást óvatos becsléssel 37,5–56,3 millió forintra teszik a jelenlegi kamatfelárhoz viszonyítva.