Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány elvárása az, hogy a Kúria mielőbb hozzon jogegységi döntést a devizahiteles szerződéseket érintő ügyekben. „Mi sürgetjük a jogegységi döntést. Tudomásul vesszük, hogy az igazságszolgáltatás a magyar kormánytól elválasztva működik, de itt most nem a magyar kormányra kellene tekintettel lenni, hanem a sok százezer devizahitelesre” – fogalmazott Orbán.

A miniszterelnöki elvárásnak megfelelően Navracsics Tibor „dolga” nyilván az lesz a jövő héten, ha asztalhoz ül az igazságszolgáltatás képviselőivel, hogy az ügy társadalmi fontosságára és súlyára hivatkozva felvesse a soron kívüli döntéshozatalt Darák Péternek. Amennyiben ezt nem sikerülne elérnie a miniszternek, akkor a kormányfő fog találkozni a Kúria elnökével. A kabinet szerint a jogegységi döntésnek azért van különös jelentősége, mert annak hatályosulásával a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.

A Kúria múlt heti közleményéből viszont inkább az derül ki, hogy a jogegységi döntés eljárásjogi kérdéseket taglal, így nem alkalmas arra, hogy a kormányzati szervek vagy a közvélemény számára teljes egészében tisztázza a devizahiteles problémákat. A Kúria Polgári Kollégiuma azt írta, hogy mindenekelőtt fel kívánja mérni, hány ilyen per van folyamatban, és hogy a jogerős ítéletek alapján eltérő jog gyakorlat kialakulása megállapítható-e. E felmérés után döntenek „esetlegesen” jogegységi eljárás indításáról vagy más intézkedés megtételéről. (Becslések szerint összesen mintegy 2500 devizahiteles per van folyamatban, ebből hatvan már másodfokon jár – a kormányzati források leginkább ezt a számot szokták emlegetni. Mintegy tíz ügy jutott el a Kúriáig.

Darák Péter és Navracsics Tibor. Fontos újra találkozniuk

A jövő heti egyeztetésen az „asztaltársaság” nyilván megvizsgálja a bankszövetség kormány számára készített javaslatának jogi lehetőségeit is. A kiszivárgott hírek szerint a pénzintézetek javasolták, hogy november 1-jére hozzák előre a kilakoltatási moratóriumot (az ezzel kapcsolatos döntés azóta megtörtént). Másrészt vállalták volna, hogy nem kezdeményeznek végrehajtást, ha a tartozás nem haladja meg a félmillió forintot (erről nincs döntés). A szervezet továbbá indítványozta, hogy vagy azonnal, vagy fokozatosan alakítsák át a devizahiteleket forintkölcsönné (utóbbit az árfolyamgát átszabásával) – persze állami támogatás mellett. (Ebből azonban csak az árfolyamgát kiszélesítése lett, ideiglenes intézkedésként.) Jogi szempontból a neuralgikus pontot a bankszövetség azon elvárása jelenthette, hogy a végleges megoldás megszületése után a devizahiteles ügyfelek már ne perelhessék hitelszerződés miatt a bankokat.

Kérdéses, hogy a megbeszélések milyen gyorsan vezetnek eredményre az igazságszolgáltatás szereplőivel. Ahogyan az is, hogy ezután várható-e újabb kormányzati intézkedés. Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkár mindenesetre már jelezte, a végleges rendezéshez meg szeretnék várni az Európai Bíróság döntését is. A testülettől a Kúria kért állásfoglalást az egyik devizahiteles ügyben, a döntés várhatóan jövő tavasszal születik meg.