Elsősorban nem teljes munkaidejű, hanem részmunkaidős foglalkoztatást képzel el a kormány a gyed extrát igénybe vevő nők számára. Erre utal legalábbis az a kormany.hu-n olvasható közlemény, amelyben a nemzetgazdasági tárca úgy fogalmaz: a gyed extra „csomag” megteremti a lehetőségét, hogy az anya hetente pár órára vagy napra vissza tudjon menni dolgozni úgy, hogy ne kelljen lemondania a gyedről vagy a gyesről. Ha valaki otthon marad két-három gyermekkel 3–9 évet, gyakorlati tudása megkopik. 

Annak szinten tartásához azonban nem szükséges heti 40 órát dolgozni – írta a tárca, amely szerint ezért fontos megoldani a munkaadóknál, hogy a részmunkaidős munkavégzés lehetősége biztosított legyen. Közölték: szükség van olyan „katalizátorokra”, mint a munkahelyvédelmi akcióterv járulékkedvezményei vagy a gyed extra.

A gyed extra valóban kompenzálhatja a családi teendőkkel jobban összeegyeztethető részmunkaidős munkavállalással kieső bért, ám az nem világos, hogy a járulékkedvezmény – amely a munkavégzés időtartalmától függetlenül jár a kisgyermekes anyák után – mennyiben motiválná a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésére a munkáltatókat. Kötelező jelleggel ugyanis csak a közszférában kell biztosítani ezt a lehetőséget a kisgyermekesek számára. Így viszont száz hat éven aluli gyermeket nevelő nő közül 36 dolgozik: 30 teljes munkaidőben és csak 6 részmunkaidőben.

A járulékkedvezmény úgy tűnik, eddig nem igazán volt hatással a munkaadókra. A nők munkaerő-piaci reintegrációját segítő Jól-Lét Alapítvány felmérése során arra a kérdésre, mennyiben befolyásolta a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett járulékkedvezmény a kisgyermekes nők foglalkoztatását a cégnél, a –5-től +5-ig terjedő skálán 0,5 pontot adtak a megkérdezett vállalatok. A munkaadók a leendő munkaerő kiválasztásánál csak azt nézik: milyen képességei vannak.

A gyesen, gyeden lévő anyák felének ugyanakkor állásinterjúkon kell kezdenie a visszatérést: a Tárki háztartáspanel-vizsgálata szerint nincs munkahelyük, ahová visszatérhetnének. De ha van is, az sem garancia semmire. A vállalatok 39 százalékánál – többnyire közép- és nagyvállalatoknál – vannak ugyanis csak olyan eszközök vagy programok, amelyek az anyák visszatérését támogatják. A cégek 21 százalékánál – zömmel mikro- és kisvállalatoknál – erre semmilyen megoldás nincs, és nem is tervezik bevezetését – mutatott rá a Magyar Távmunka Szövetség felmérése, amelynek során 110, több mint 55 ezer munkavállalót foglalkoztató céget kérdeztek meg tavaly tavasszal. A cégek 45 százaléka azért nem veszi vissza a kisgyermekes munkavállalóját, mert a helyére felvett dolgozót hatékonyabbnak találja, 18 százalékuk szerint a tartós távollét miatt sok vállalati változásról lemaradnak az anyák. Szintén 18 százalékuk véli úgy, hogy az anyák visszatérés utáni teljesítménye romlik, a költségek viszont nőnek a felgyülemlett szabadságok és juttatások miatt. Költség tekintetében a vállalatok 27 százaléka abban látja a problémát, hogy túl sok a gyermek jogán igénybe vett táppénz. Az az indok viszont, hogy nem állnak rendelkezésre célzott adó- és járulékkedvezmények vagy pályázati források, csak elenyésző arányban jelent meg a válaszok között.