Ilyen tiltott helynek minősülnének a közösségi közlekedési eszközök megállói, a megjelölt 29 aluljáró, a játszóterek, a gyermek- és felsőoktatási intézmények környéke, a hidak és felüljárók lépcsői, illetve a fővárosi utak mellett valamennyi burkolt járda, a köztemetők és környékük, ezenfelül a fővárosi parkolási rendeletben védettnek minősített területek.

Utóbbiak közé tartozik például az óbudai Fő tér környéke, a Római-part, az Óbudai-sziget, a Normafa környéke, a Városliget és a Margitsziget. Furcsamód a Népligetet kivették a felsorolásból.

A kerületek ugyan határozott kérésük ellenére sem kaptak önálló rendeletalkotási jogot a parlamenttől a hajléktalanzónák kijelölésére, de a főváros minden területi kérésüket köteles rendeletbe foglalni. A fideszes polgármesterek ízlésére szabott törvény pedig meglehetősen tág határokat szab.

A hajléktalanok kitiltásának oka a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme egyaránt lehet. Mi nem fér ezekbe bele? A fővárosi és a kerületi önkormányzatok a fentiek alapján szinte egész Budapesten megtilthatják az „életvitelszerű közterületen tartózkodást”.

Jól jelzi a tiltás arányait az e tárgyban készült XI. kerületi előterjesztés is, mely szerint a fővárosi tervezet „szinte lefedi a városrész közterületeit”. De még ez se volt elég. Újbuda további három utcát, valamint a Feneketlen-tó környékét és a Függetlenségi parkot is bevonná a szabályozás hatálya alá.

Még messzebb megy Budafok. A XXII. kerület képviselő-testülete a fővárosi tiltást kiegészíti a kerületi lépcsők, közparkok, aluljárók, szociális, kulturális, sportintézmények és templomok 50 méteres körzetével, a védett természetvédelmi területekkel és Budafok egész belvárosával. Budafok-Tétény egyébként a XI. kerületben biztosít nappali melegedőt 40 fő részére. (A buszjegy oda-vissza 1200 forint – jegyzi meg Somfai Ágnes, a Párbeszéd Magyarországért fővárosi képviselője.) Határozott javaslatokat ígért Ferencváros polgármestere is.

– Önkormányzati rendeletünk nem lesz túlságosan szigorú. Nem „üldözzük” és nem „toloncoljuk” a hajléktalanokat – állította a napokban Tarlós István főpolgármester –, csak azt várjuk el, hogy az ellátás feltételeinek folyamatos javítása mellett emberhez méltatlan életvitellel ne lehetetlenítsék el sok százezer ember alapvető jogait és érdekeit. A Belügyminisztérium és Budapest vezetése között jelenleg is folyik az egyeztetés a teendőkről. A munka szakmai részét az önkormányzat szakirányú cégére, illetve vezetőjére, Győri Péterre, valamint a Máltai Szeretetszolgálatra és a Menhely Alapítványra bíztuk – tette hozzá a városvezető.

– Ilyen tartalmú felkérést 2010 októbere óta nem kaptam – jelentette ki lapunknak Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szakmai Központ szakmai igazgatója. – A szabálysértési törvény várható alkalmazásáról és a következmények kezeléséről viszont valóban folyamatosan egyeztetünk a közterület-felügyelettel, a rendőrséggel és a Menhely–Máltai Szeretetszolgálat konzorciumával. Egyelőre nagy a bizonytalanság – mondta.

Mind a törvény alkalmazásától, mind a Fővárosi Közgyűlés döntésétől nagyban függ, hogy a fővárosi hajléktalanellátás elbírja-e a rázúduló terheket. Tavaly télen hiába helyeztek el a korábbinál 1200 fedél nélkülivel többet a szállókon, az utcán élők száma nem csökkent. Az utánpótlás vidékről és Budapestről egyaránt folyamatos.

A fővárosi hajléktalanellátó civil szervezetek „csúcsra járatottak”. Győri szerint az ellátási formák bővítésére elvileg 80 milliót kaphat a főváros, ennek feltételeiről még folyik az egyeztetés.

Mint ismeretes, a parlament szeptember végén módosította a szabálysértési törvényt, melynek alapján immáron pénzbüntetéssel, közmunkával, visszaesők esetében elzárással büntethető az életvitelszerű tartózkodás a megjelölt közterületeken. Az életvitelszerű tartózkodás bizonyításához pedig elég lehet akár egyetlen leterített pokróc, letett kartonlap.

Életvitelszerű tartózkodás