Az öreg bíró mégis lehet jó bíró
Egy friss törvényjavaslat szerint ugyanis az alkotmánybírósági törvény 6. paragrafusában a „betöltötte” szövegrész helyé be a „betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be” szöveg kerül. Ez azt jelenti, hogy a tervezet elfogadása esetén a parlament azt választhatja meg alkotmánybíróvá, aki a „45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be”. Vagyis: ha valaki néhány nappal a hetvenedik születésnapja előtt ölti fel a talárt, miután a megbízatása 12 esztendőre szól, 82 évesen megy majd nyugdíjba.
Ennek érdekében hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést is, amely szerint az AB-tagság „a 70. életév betöltésével” megszűnik, és a módosítás a testület jelenlegi tagjaira is vonatkozik. Ez azért is meglehetősen pikáns, mert a bírák esetében a hetvenéves felső korhatárt először 62, majd az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán 65 évre szállították le, miközben az idősebbeknek – a luxemburgi fórum nyomására – már viszonylag hosszabb átmeneti időt biztosítottak a felkészülésre.
A kényszernyugdíjasok így – amennyiben kérték – visszatérhettek a munkahelyükre, de a korábbi vezetői beosztásukat nem foglalhatták el. A cél tehát megvalósult: a korábban kinevezett ítélőtáblai, megyei és helyi elnökök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők jelentős részétől sikerült megszabadulni. Most épp fordított a szándék, mert a tervezet szerint a 2011-ben megválasztott alkotmánybírák közül azok is 2023-ig maradnak majd hivatalban, akik egyébként már korábban betöltik a hetvenet.
A még hatályos szabályok alapján Balsai Istvánnak 2017-ben, Dienes-Oehm Egonnak 2015-ben, Pokol Bélának 2020-ban és Szívós Máriának 2019-ben kellene nyugdíjba vonulnia. A Fidesz-kormány egyébként rendszeresen fogadtat el a parlamentben – esetleg alkot saját hatáskörében – olyan jogszabályokat, amelyek egyes emberekre, illetve személyek bizonyos körére vonatkoznak. Például a Magyar Államkincstár elnöki székét úgy foglalhatta el Kandrács Csaba, hogy nem rendelkezett a kinevezés feltételeit meghatározó kormányrendeletben szereplő ötéves vezetői gyakorlattal. A jogszabályt módosították. Hasonló trükkre volt szükség ahhoz, hogy Vida Ildikót állítsák a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére: a vezetői gyakorlat és a kiemelkedő szakmai tekintély helyett feltételként maradt a szakirányú felsőfokú végzettség.
Exlexek
Lex Borkai A kormánypártok a 2010-es önkormányzati választáson való részvételből eredetileg kizárták mindazokat, akik korábban hivatásosként szolgáltak, de leszerelésük óta nem telt el még öt esztendő. Borkai Zsolt – aki katonai rendfokozatot viselve vezetett szakközépiskolát – emiatt nem szállhatott volna ringbe a győri polgármesteri posztért. A jogszabályt időben módosították, az öt esztendőt háromra csökkentették. Borkai elindult és nyert.
Lex Szapáry A Fidesz Szapáry Györgyöt, a jegybank korábbi alelnökét szemelte ki a washingtoni nagyköveti posztra, csakhogy elmúlt már hetvenéves, tehát nem dolgozhatott volna a közszolgálatban. Ezért korrigálták a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, majd kinevezték Szapáryt.
Lex Szász Szász Károly esetében a 2010-től visszamenőleg öt évre kivethető 98 százalékos különadó okozott gondot. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2004-ben kirúgott vezetője is bukott volna vagy százmilliót, mert a pénzt 2007-ben ítélte meg neki a munkaügyi bíróság. Ezért törvénybe foglalták, hogy a 2005 előtt állami cégektől elbocsátottaknak nem kell különadót fizetniük, ha a végkielégítésről a bíróság később döntött.
Lex Baka Baka András korábbi főbírót úgy menesztették, hogy a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává nevezték át, s bár mindenki más maradhatott, jogszabályban mondták ki, hogy az elnök megbízatása 2011 végén megszűnik. Nem járt jobban Gadó Gábor, a Gazdasági Versenyhivatal egykori vezetője sem. Őt úgy menesztették, hogy törvény mondta ki: az elnök megbízatásának megszűntével a második vonalnak is búcsúznia kell.
Lex Biszku Arra is akadt példa, hogy az előterjesztő nem is titkolta, ki a „célszemély”. Amikor a fideszes Gulyás Gergely 2011 őszén a parlament elé terjesztette azt a törvénymódosítást, amely szerint a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, meg is nevezte Biszku Béla korábbi belügyminisztert, mint az ’56-os megtorlások egyik lehetséges felelősét.
