Parragh László megfúrta az államtitkárt?
A tavaly a kormány felsőoktatási politikája ellen egységbe tömörülő rektorok, oktatók, szakszervezetek lépéskényszerbe hozták Orbán Viktort. Kénytelen volt elmozdítani posztjáról Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt (ő azóta „csak” a közoktatásért felelős), és kinevezte az ágazat élére Klinghammer Istvánt, akiről tudható, hogy jó a kapcsolata az egyetemi szférával, korábban a rektori konferencia elnöke is volt. Megbízatásának több kulcseleme volt: megnyugtatni a szférát és ágazati stratégiát készíteni. Mindkettőt teljesítette: a kormány ellen tüntetők hazamentek, ősz elején pedig Klinghammer előrukkolt a stratégiai anyaggal, amelyet a rektori konferencia, a HÖOK és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is támogatott.
Egyetlen tagja volt a kerekasztalnak, aki a stratégia ellen volt: a miniszterelnök bizalmasa, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László korábban is aktívan szapulta a felsőoktatást. A rektorok több közleményükben is nemzetközi mérésekre, munkapiaci adatokra támaszkodva cáfolták a kamarai elnök ilyen megnyilatkozásait. Végül Klinghammer István stratégiája sem az Orbán–Parragh-féle tézisekből indult ki. De e stratégiát hiába fogadta el nagy többségben a kerekasztal, hiába készítette el az államtitkárság az abból következő jogszabály-módosítókat, úgy értesültünk, Orbán most nem akar az NFT-hez hozzányúlni.
Vagyis úgy fest, nem kerül törvénybe sem a Klinghammer-féle kancelláriarendszer, sem a négyféle felsőoktatási intézménytípus, miként a rektorválasztás joga sem kerül vissza az egyetemekhez. Több forrásunk is azt feltételezi, hogy Parragh, aki elkísérte Orbánt októberi indiai hivatalos látogatására, az út során meg is győzte őt. De nemcsak Parragh fúrta Klinghammer stratégiáját, hanem a helyettese, vagyis Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is.
Maruzsa – aki közismerten Hoffmann embere – és Klinghammer közt a kezdetektől feszült a viszony, az államtitkár a stratégia elkészítéséhez nem használta a minisztériumi apparátust, kizárólag saját szakértői csapatában bízott. Több forrásból úgy tudjuk, Maruzsa hosszú ideig képes volt blokkolni, hogy a stratégiából következő módosítások a kormány elé kerüljenek. Most úgy néz ki, csak az ágazat költségvetésére és az intézmények finanszírozásának rendeletére bólinthat rá a parlament.
A tárcán belül óriási a feszültség. Ha nem lesz felsőoktatási törvénymódosítás, azzal könnyen azt éri el a miniszterelnök, hogy elbuktatja saját államtitkárát, aki az őt ismerők szerint – választások ide vagy oda – nagy valószínűséggel feláll.
