Konfliktusokkal terhelt egyesülés
Információnk szerint a SZEF a múlt héten jelezte: az integrációt túl gyorsnak tartják, mert bizonyos vagyoni és személyi kérdéseket tisztázatlannak látnak. Ezért azt gondolják, hogy az összeolvadást két lépcsőben kellene végrehajtani: a december 6-ra tervezetett kongresszuson kimondhatnák ugyan az egyesülést, de a három konföderációnak egészen addig meg kellene őriznie a viszonylagos függetlenségét, amíg a vitás kérdésekben nem sikerül megegyezésre jutni.
Úgy tudjuk, ha ezt a javaslatot nem fogadják el, a SZEF felülvizsgálni kívánja az egyesüléssel kapcsolatos eddigi álláspontját. Ezt a konföderáció alelnöke, Fehér József határozottan cáfolta. Szerinte a szövetségük elkötelezett támogatója az összefogásnak, de úgy gondolják, nem szabad kockáztatni, hogy az előkészítés hiányosságai miatt később bármelyik tag kilépjen.
Hangsúlyozta: a cél csak az lehet, hogy eredményesen működő, jogilag kikezdhetetlen szövetséget hozzanak létre, és a nézetkülönbségek tulajdonképpen ebből fakadnak, miközben az alapkérdésről, tehát az összeolvadás szükségességéről a felek között nincs vita. A három konföderáció vezetői május 1-jén közösen jelentették be, hogy az egyesülési folyamat az év végéig lezárul, így elég furcsa, hogy a SZEF csak a múlt héten állt elő a kifogásaival.
Fehér József ezzel kapcsolatban leszögezte: az előkészítő megbeszélések során már korábban elmondták, hogy a teljes összeolvadáshoz több időre van szükség. Jelezte, hogy nagy angol, illetve német szakszervezetek esetében az ilyen folyamat akár négy-öt évig is eltartott. Az alelnök szerint egyaránt „forró krumpli” a vagyon, a biztonságos működési feltételek megteremtése és a személyi kérdések köre. Fehér József úgy gondolja, mindenképpen el kellene kerülni, hogy a feleket a „házasságkötés” után, a „nászajándék” kibontásakor érje kellemetlen meglepetés.
Hogy ez ne következzék be, a SZEF szerint még több részletkérdést – beleértve bizonyos garanciális elemeket is – tisztázni kellene. Felhívta emellett a figyelmet az alelnök arra is, hogy az integráció azzal nem zárul le, ha a kongresszus dönt az egyesülésről, mert utána a bíróságnak az új szervezetet be kell jegyeznie. Ez akár fél-egy évig tarthat, és ha a három konföderáció kimondta a megszűnését, a hivatalos nyilvántartásba vételig tisztázatlan, ki vehet részt a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fóruma, illetve az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkájában.
Az előbbinek most az MSZOSZ a tagja, míg a közszolgákat a SZEF képviseli. Fehér József szerint egy átgondolatlan lépés következménye az lehetne, hogy az érdekképviseleteket egyszerűen kiejthetik e testületekből. Más források úgy látják, hogy az egyesülési folyamatot részben személyi ambíciók, kisebb részben pedig a vagyonnal kapcsolatos problémák akadályozzák. Az új szövetségben lényegesen kevesebb vezetői poszt lesz, ami a jelenleg hivatalban levő tisztségviselőket érzékenyen érintheti, az a konföderáció pedig, amely eddig ügyesebben gazdálkodott a javaival, nem szívesen teszi be a vagyonát közösbe. Abban viszont informátoraink között nagyjából egyetértés van, hogy ez nem lehet akadálya az egyesülésnek.
Minderről megkérdeztük volna Pataky Pétert, az MSZOSZ és Székely Tamást, az Autonómok elnökét is, de nem kívántak nyilatkozni. Így egyelőre csak annyi biztos, hogy a három konföderáció legmagasabb vezetőtestületei a héten folytatják az egyeztetést az integrációról.
