Művi meddővé tétel: Garanciák helyett korlátozás
– Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekvállalásra mindenki szabadságát a kormány biztosítani tudja, és nem jó, ha ezt valakinél a húszas éveiben akár külső erőszak, akár befolyás hatására korlátozzák. A beavatkozás ugyanis szinte visszafordíthatatlan folyamatot idézhet elő –fejtette ki az MTI-nek Rétvári Bence, a párt alelnöke.
A művi meddővé tétellel kapcsolatban hasonlóan szigorú szabályozás volt érvényben 2006 előtt: hét évvel ezelőttig ugyanis a pete-, illetve ondóvezeték-elkötés kizárólag a 35 évesnél idősebb, legalább három vér szerinti gyermekkel rendelkező szülők, vagy 30. életévét betöltött, legalább négygyermekes párok, illetve 40. életévüket betöltött emberek esetében volt engedélyezhető. Ezt a szabályozást azonban az Alkotmánybíróság az önrendelkezési jog megsértése miatt 2006-ban eltörölte, így azóta minden 18 évét betöltött személy kérheti a beavatkozást. Hogy mindez ne hirtelen fölindulásból történjen, a hatályos törvény várakozási időt ír elő: az első, írásban tett kérelem után a 26 év alattiaknak kétszer fél évet, az ennél idősebbeknek kétszer három hónapot kell várniuk. Ha ezután is fenntartják elhatározásukat, a műtétet el kell végezni.
A szigorítás szükségességét felvető civil szervezetek szerint ugyanakkor ez a szabályozás túlságosan megengedő és felelőtlenül adja egy ilyen horderejű döntés jogát ennyire fiatal emberek kezébe.
Rétvári Bence arról nem közölt statisztikai adatokat, hogy milyen életkorban, milyen indokkal végeztetik el a művi meddővé tételt, vagy hogy az elmúlt években emelkedett-e a sterilizációs beavatkozások száma. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megpróbált ennek utánajárni: 20 kórházat kérdeztek meg, amelyek közül egy adott értékelhető választ.
– Ebből az derült ki, hogy tíz művi meddővé tételből kilencet fogyatékos embereken végeznek el, esetükben ugyanis a gondnok dönt a beavatkozás igényléséről – mondta el érdeklődésünkre Bence Rita, a TASZ betegjogi programjának vezetője. Szerinte éppen ezért egészen más megközelítéssel kellene újraszabályozni a sterilizációt. A nők és férfiak önrendelkezési jogait az életkoruk vagy gyermekeik száma alapján szűkítő és a korábbi alkotmánybírósági döntéssel is szembemenő előírások helyett inkább garanciákat kellene beépíteni a rendszerbe, hogy akarata ellenére senkit ne lehessen meddővé tenni.
Hasonló véleményen van Wirth Judit, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) jogásza is. Mint mondta: biztosítani kell, hogy ne lehessen senkit látszat-beleegyezéssel sterilizálni, mint ahogyan azt is, hogy mindenki maga dönthessen a művi meddővé tétel igényléséről.
A törvénymódosítási javaslat ugyanakkor az egészségügyi indokból elvégzett, valamint a cselekvőképtelen és nagykorúságot el nem érő személyeknél elvégzett beavatkozások feltételeit nem módosítja, ezekkel kapcsolatban csak az új polgári törvénykönyv cselekvőképességet érintő szabályainak terminológiai átvezetése történik meg.
Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa szerint a szigorítás jól beleillik az eddigi, a nők reprodukciós választási lehetőségeit korlátozni kívánó kormányzati intézkedések sorába. – A születésszám növelése érdekében az állami aktivitást vagy anyagi forrásokat igénylő változtatások helyett a kormány sorozatosan az emberi jogokat csorbító lépéseket tesz. Ahelyett, hogy például a fogamzásgátló eszközök tb-támogatására fordítanának pénzt, abortuszellenes plakátkampányt indítanak. Ahelyett, hogy a felelős gyermekvállalással kapcsolatban felvilágosító programokat indítanának, korlátozzák az emberek sterilizációs jogait – sorolta, megjegyezve, hogy mindeközben abszurd módon a gyermekvállalás szabadságára hivatkoznak.
