A hatóság hétfői közleményében számolt be arról, hogy a testület „Karas Monika elnökletével tartandó soron következő ülésén napirendjére tűzi és megtárgyalja a Klubrádió budapesti közösségi frekvenciahasználatával kapcsolatos kérdéskört. A rádió jelenleg érvényes szerződéssel rendelkezik egy budapesti kereskedelmi frekvenciára, melynek keretében hét évre biztosított a működése. A jogszabályok szerint egy vételkörzetben egy tulajdonos csak egy rádiót üzemeltethet. Ebből következően a közösségi frekvencia használatának alapvető feltétele az, hogy a Klubrádió, a Médiatanács és az NMHH Hivatala közösen teremtse meg a zökkenőmentes átállás lehetőségét. Fontos feltétel az is, hogy az átállással egy időben a rádió végleg befejezze működését a 95,3 MHz-es frekvencián, végérvényesen lemondva annak szerződéses használatáról. A közlemény szerint az NMHH Hivatalában az elmúlt napokban megkezdődött az a szakértői munka, amely a Klubrádió közösségi frekvenciahasználatával kapcsolatos médiatanácsi döntés megszületése esetén lehetővé teszi a zökkenőmentes frekvenciaváltás feltételeinek megteremtését.”

A médiahatóság immár fél éve nem hajtja végre a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely a Klubrádiónak ítélte a 92,9 MHz-es közösségi frekvenciát, és kötelezte a hatóságot, hogy az erre vonatkozó szerződést megkösse a rádióval. Ezért az ingyenes hullámhosszért három évig küzdött a Klubrádió. A pályázatot még a 2010-es választások előtt nyerte meg, de sem az akkori médiahatóság, sem annak jogutódja, a Médiatanács nem szerződött vele. Az elsőfokú bíróság még tavaly a Klubrádiónak adott igazat, s létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet, mert az ítélet előtti napokban az Országgyűlés visszamenőleges hatállyal módosította a médiatörvényt. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban ismét létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést, ez ellen a médiahatóság ugyan fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is elutasította kifogásait. A másodfokú bíróság április végén osztotta az első fokon született ítéletet, miszerint a hatóságnak meg kellett volna kötnie a szerződést a Klubrádióval, ennek hiányában pedig a bíróság hozta létre a szerződést. A törvény és az ítélet alapján a Médiatanácsnak ezt hatósági szerződéssé kell alakítania. A Médiatanács közben a Kúriához fordult, az november közepén tárgyalja az ügyet.

A magyar jogrendszerben az ilyen felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya, tehát a hatóság jogsértő módon szabotálja a Klubrádió szerződésének aláírását. Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója lapunknak múlt héten megerősítette: a hatóság a jogállamban megengedhetetlen módon jár el, hiszen a jogerős ítélet végrehajtása, a szerződésmegkötése helyett húzza az időt. Ha egy magánszemély járna el hasonló módon, például nem fizetné meg a bíróság által rá kiszabott bírságot, akkor azt a törvény erejénél fogva behajtanák rajta. A jelenlegi magyar jogrendszerben azonban nincs semmilyen kényszerítő eszköz arra, amikor egy állami hatóság szabotálja el a bírósági ítélet végrehajtását. Jogászok szerint a rádió kártérítési pert indíthatna a médiahatóság ellen, hiszen a szerződéskötés elszabotálása miatt anyagi kára, elmaradt haszna keletkezik. Arra a kérdésünkre, hogy a Klubrádió miért nem indít kártérítési pert a hatóság ellen, Arató azt mondta, vizsgálják ennek lehetőségét is. A Médiatanács hétfői közleménye kapcsán Arató azt mondta: a szövegből az olvasható ki, fél év után talán elkezdenek foglalkozni a jogerős ítéletek végrehajtásával.

Többször szerveztek tüntetést a Klubrádióért, úgy tűnik, nem hiába