A méltóság nem eladó
„Fontos, hogy a roma közösségek szervezeti hovatartozástól függetlenül képesek legyenek kiállni kultúrájukért, emberi méltóságukért és állampolgári jogaikért” – írta felhívásában a rendezvényt szervező Ide tartozunk! – Roma Közösségi Hálózat.
A tömeg szombat kora délután a józsefvárosi Mátyás téren gyülekezett, majd a nemzetközi roma mozgalom jelszavát skandálva (Opre Roma! – Fel, cigányok!) indult el a Blaha Lujza tér felé. Az egyik kapualj előtt roma asszonyok nézelődtek, próbálva megfejteni, miféle esemény közepébe csöppentek. Egyikük ráparancsolt lányára, aki mindenáron a menettel akart tartani: „Nem mész sehova! Ebből balhé lesz!”
Sejtelmünk sincs, milyen jelekből juthatott erre a következtetésre. A demonstráció az első pillanattól kezdve békés volt. Nemsokára az asszony is megenyhült: „Jó, menjél, de nagyon vigyázz magadra!” Elöl egy kissé rozzant, kék és zöld lufikkal feldíszített teherautó haladt, rajta a felirat: „Roma vagyok, szavazópolgár!”. Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője mellett ellenzéki politikusok is feltűntek. És persze ismert roma közéleti személyiségek: Horváth Aladár vagy például Zsigó Jenő.
Roma és magyar zászlók lobogtak, az egyik transzparens arra szólított fel, hogy „Ne regisztrálj!”. (A jövő évi parlamenti választáson nemzetiségi listára is lehet majd szavazni, de azok, akik nemzetiségiként nyilvántartásba vetetik magukat, elvesztik a jogukat arra, hogy pártlistára voksoljanak.) A tömeg hol a Kossuth-nótát, hol a cigány himnuszt énekelte. Valaki Farkas Flórián fideszes képviselőt, az Országos Roma Önkormányzat elnökét hiányolta, de kiderült, csak viccel: egyetlen másodpercig sem gondolta komolyan, hogy „Flóri” is eljönne ide.
A Blaha Lujza téren felállított színpadon elsőként a főszervező, Setét Jenő lépett mikrofonhoz. – A Roma Büszkeség Napja – mondta – arra az egy évvel ezelőtti demonstrációra is emlékeztetni kíván, amikor romák százai megelégelték a szélsőjobb masírozását, és a miskolci Avas lakótelepen erőszakmentesen tiltakoztak a rasszizmus ellen.
Setét Jenő szerint mára már egyértelműen megállapítható, hogy megbélyegző közvélekedés alakult ki Magyarországon a romákról. Ez a közvélekedés – hangsúlyozta – hazug és álnok. Nem szól azokról a cigányokról, akik a magyar szabadságharcokban életüket és vérüket adták a hazáért; nem szól azokról a kiváló roma művészekről, akik a magyar kultúrát gazdagítják. Sem tüzelőért, sem far-hátért, sem aprópénzért nem adjuk a méltóságunkat és a jövőnket – jelentette ki végül Setét Jenő.