Erdőirtásról szó sem lehet. Néhány fa kivágása elképzelhető, de erre a kérdésre a Natura 2000-es hatástanulmány, az önkormányzat kiegészítő környezetvédelmi, illetve megvalósíthatósági tanulmányának elkészülte után tudunk választ adni – nyilatkozta lapunknak Pokorni Zoltán, XII. kerületi polgármester, utalva arra, hogy a zöldszervezetek a Belügyminisztérium térképéből kiindulva arra jutottak, hogy három hektár erdőt kellene kivágni a beruházás megvalósításához. 

Pokorni szerint még a számítás alapjául szolgált térképvázlaton is tisztán látszik, hogy az érintett területen jelenleg egy rét van, ahol nincs fa, amit kivághatnának. A fejlesztés pontos helyét egyébként a környezetvédelmi hatásvizsgálatok jelölik majd ki. De a többi természeti értéket, köztük a csíkos boglárka és más egyedi fajok természetes élőhelyét is meg kívánják őrizni.

Az LMP nem hisz neki. Az ellenzéki párt a múlt héten aláírásgyűjtésbe kezdett a Normafa-ügyben, miközben a párt alapítványa „tényfeltáró” konferenciát is szervez a témában. Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője szerint a beruházás károsítaná a környezetet, úgy alkottak törvényt róla, hogy még semmilyen hatástanulmány nem készült.

Pokorni Zoltán nem kívánta kommentálni az aláírásgyűjtést, de lapunknak megerősítette, hogy a népszavazást valóban csak a hatástanulmányok elkészülte után írnák ki. „A kerületi polgárok csak a környezetvédelmi, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és a konkrét tervek ismeretében dönthetnek objektíven arról, hogy támogatják-e a rehabilitációt vagy sem” – mondta.

Vincze P. Márton, a beruházás miniszterelnöki megbízottja tizennyolc hónap múlva rendezne először tanácskozást a Normafa parkról. A tanulmányok ismeretében, de még a tervezett népszavazás előtt tájékoztatná a lakosságot a részletekről.

– A végéről nézik a mozit – reagált erre Csiba Katalin (LMP) az ATV-ben. – Először csinálnak egy törvényt, ami kiveszi a területet a védettség alól, azután készítenek egy természetvédelmi hatásbecslést, végül megkérdezik a kerületi lakosságot. Ennek fordítva kellene történnie.

A parlament már törvénybe foglalta a beruházást, amely megalapozza egy európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, de nem változtatja meg országos érvénnyel a természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályokat, csak kifejezetten a Normafa területére enged eltérést. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztőként kiemelte, hogy egy egész évben használható, egyedülálló turisztikai vonzerejű közparkot alakítanának ki a Normafán, amely erősíti a belföldi turizmust és munkahelyet teremt.

Pokorni lapunknak azzal magyarázta a külön törvény megalkotásának szükségességét, hogy a „Normafa eddig szó szerint gúzsba volt kötve a területre vonatkozó jogszabályokkal. Budai Tájvédelmi Körzet, Natura 2000-besorolás, védett erdő, így egyaránt vonatkozik rá az erdészeti, a természetvédelmi és az agglomerációs törvény. A terület állami tulajdon, de a Pilisi Parkerdő Zrt. vagyonkezelésében áll, miközben a XII. kerületi és a fővárosi szabályozás egyaránt vonatkozik rá. Mindezek következtében az elmúlt évtizedben semmit nem lehetett kezdeni a területtel, aminek következményeképp méltatlanul elhanyagolt lett. A törvény most lehetőséget ad az önkormányzatnak a rendezésre.”

A fejlesztés nyomán a főváros legnagyobb közparkja jön létre a Normafa 300 hektáros területén. A síelőknek két csákányos liftet, illetve egy négy évszakos ülőliftet alakítanának ki. Ezenfelül lesz nyári bobpálya és downhill-kerékpárpálya. A projekthez kapcsolódva meghosszabbítanák a fogaskerekű vasút vonalát egészen a Normafáig, illetve lent a Széll Kálmán térig. A jogszabályban szerepel egy 500 négyzetméteres engesztelő kápolna építése is. A helyi szabályozás ennél kisebb – 100 négyzetméter körüli – kápolnát engedélyezne.

– Ám arról, hogy lesz-e kápolna ezen a területen vagy sem, a magyar katolikus egyház dönt – mondja Pokorni, aki hangsúlyozza: ha felépül a kápolna, akkor sem közpénzből, hanem adományokból. A sípálya gazdaságos működtetéséről csak annyit mondott: erre a kérdésre a megvalósíthatósági tanulmány ad majd választ.

Előzetes becslések szerint a sportcélú fejlesztések összköltsége ötmilliárd forintba, míg a közlekedési beruházások 15 milliárdba kerülnének. Ha az idén sikerülne beszerezni az összes engedélyt, a munka már a jövő év elején megindulhat, s 2015 végére befejeződhet. Ebbe aligha fér bele a Natura 2000 vizsgálat, amely önmagában egy évet vesz igénybe.