Nem ez az első ilyen eset. Tavasszal a Debreceni Egyetem rektori pozíciójára terjesztett elő a miniszter olyan személyt, akit az egyetem nagy többsége nem támogatott. Holott a téli diáktüntetések nyomására a hallgatókkal kötött részmegállapodásban a szavát adta, hogy „a kormány biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét”, vagyis abba nem szól bele. A nemzeti felsőoktatási törvény ugyan lehetővé teszi a miniszter számára, hogy azt a rektort nevezze ki, akit csak akar, a jogszabályt azonban Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár nyomására épp a napokban tervezik úgy módosítani, hogy az egyetemek visszakaphassák a választás jogát. A debreceni rektor kinevezése körüli botrányt követte a következő: a Kecskeméti Főiskola esetében is felülbírálta a felsőoktatási intézmény döntését. Legutóbb pedig Miskolcon hagyta figyelmen kívül az egyetemi szenátus döntését: a szenátus rektorjelöltje nem tetszett neki, így újrapályáztatta a pozíciót.

Áder János kinevezi Tőzsér Jánost

Visszatérve Gödöllőre: a Szent István Egyetem korábbi rektorának megbízatása a nyáron lejárt. A Gödöllői Hírhatár beszámolója szerint az első rektori pályázaton a szenátus többsége Szabó István professzort, a Gépészmérnöki Kar dékánját támogatta, igaz, gyenge többséggel. Az abszolút többség hiánya nem feltétel azonban a kinevezésnél, Balog ennek ellenére mégis új pályázatot írt ki, noha – forrásaink szerint – Klinghammer István is Szabót támogatta.

Az Átlátszó Oktatás tényfeltáró blog részletesen beszámol arról, hogy az új pályázat kiírásának hátterében kormánypárti marakodás zajlik: a Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárkamara „nyúlná le” az egyetemet. Az Átlátszó eddigi értesüléseit saját forrásaink is megerősítették. Hozzánk is befutott az a levél, amelyet májusban, az első rektori pályázati forduló után Győrffy Balázs kormánypárti parlamenti képviselő, agrárkamarai elnök, a Magosz alelnöke írt Balog Zoltánnak. Idézzük:

„Tisztelt Miniszter Úr! Tegnapi, Parlamentben folytatott beszélgetésünkre hivatkozással csatolva küldök két dokumentumot. Az egyik egy jogi állásfoglalás az ideiglenes vezetői megbízás vonatkozásában, mely alapján mi nem látjuk akadályát Póti Péter (a Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék tanszékvezető docense – a szerk.) megbízásának. Mellékelve küldöm Póti Péter önéletrajzát, akit Fazekas miniszter úr is támogat. Tisztelettel jelezném, hogy Szabó István kinevezését továbbra sem javasoljuk!” – áll a levélben. (Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter olyannyira támogatta Pótit, hogy június elején, a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott neki.) Hiába volt azonban jogi állásfoglalása Győrffynek Póti Péter kinevezhetőségéről, a jogszabályok egyértelműen kimondják, docens nem lehet rektor, ezért kellett az új pályázat. Az új pályázat lezárásáig a miniszter ideiglenes vezetőt nevezett ki az egyetem élére, Tőzsér Jánost, aki a Gödöllői Hírhatár értesülései szerint korábban nem pályázott, és nincs sem egyetemi, sem kari szintű vezetői tapasztalata. Tőzsér – ahogy azt az Átlátszó megírta – a rektor nélküli egyetemen kinevezett három rektorhelyettest. Nem meglepő módon Póti Péter is az lett, mellette még Tóth Tamás, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar docense, valamint dr. Gálfi Péter, az Állatorvostudományi Kar egyetemi tanára kapott ilyen megbízást.

Az újra meghirdetett, második pályázatra pedig már csak egy rektorjelölt jelentkezett: Tőzsér János. Megbízható információink szerint a jelölt a szenátustól 19 nemet, 16 igent és 2 tartózkodást kapott, ez a szavazati arány a mi értelmezésünk szerint elutasításnak felel meg. Egyetemi körökből úgy tudjuk, hogy Klinghammer éppen azért nem támogatta Tőzsér kinevezését, mert az államtitkár őt gyenge legitimitású vezetőnek tartotta a kialakult, erősen megosztott helyzetben. A debreceni botrány után, amikor a miniszter először fordult szembe az egyetemi autonómiával, a Magyar Rektori Konferencia ki is adott egy közleményt, amelyben éppen a legitimitás problémáját feszegeti. „Amennyiben azonban nem a legnagyobb belső támogatottságú jelölt kapja meg a rektori megbízást, az morális válsághoz vezet és ellehetetlenítheti az intézmények irányítását is” – olvasható a rektorok állásfoglalásában.

Az üggyel kapcsolatban Balog Zoltánhoz fordultunk. Megkérdeztük, milyen szakmai megfontolások állnak annak hátterében, hogy nem azt a rektorjelöltet terjesztette fel az államfőnek, akit a gödöllői egyetem egyértelműen támogatott. „A Szent István Egyetem – amennyiben strict módon vesszük figyelembe a tényeket – nem támogatta egyik jelöltet sem, hiszen mindkét eljárás során 50 százaléknál kisebb szavazati arányt kapott az aktuális pályázó a szenátus döntésekor, így a rektor személyéről a miniszternek kellett döntenie. Ő terjesztette fel a köztársasági elnöknek a második eljárás során Tőzsér Jánost” – írja, de ez nem válasz a kérdésünkre. Teljesen mindegy ugyanis, hány százalékos a szavazati arány, ha a szenátus véleménye számítana, Szabót is kinevezhette volna a miniszter. Különösen annak fényében, hogy a megismételt pályázaton a kormány által jelölt személynél egyértelműen a nem szavazatok voltak túlsúlyban.

Azt is megkérdeztük, milyen szakmai megfontolások állnak annak hátterében, hogy nemcsak az egyetem többségével, hanem a felsőoktatásért felelős szakállamtitkár véleményével is szembemegy, amikor nem Szabó Istvánt, hanem Tőzsér Jánost terjeszti fel Áder Jánosnak. Faramuci választ kaptunk: a minisztérium nem cáfolta, hogy Klinghammer, ha rajta múlik, másképp döntött volna, de visszakérdezett. „Miért feltételezi, hogy más a felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye?”

Arra a kérdésünkre, nem tart-e Balog Zoltán attól, hogy az egyébként nagy szakmai tiszteletnek örvendő, de vezetői gyakorlattal nem rendelkező Tőzsér professzor rektorsága komolyan veszélyezteti Közép-Európa egyik legjobb nevű agrár felsőoktatási intézményét, azt a választ kaptuk: „Tőzsér professzor úr, aki az MTA doktora, az egyetem intézetigazgatója, elismert agrárszakember. Életútja és minősítése alapján biztosíték arra, hogy az egyetem megfelelő vezetője lesz”. A tárca tehát ismét megkerülte a kérdést.