– Egyszer már történt hasonló a nemzeti park kezelésében lévő mezőségi földekkel, és a gazdák nem jártak jól: idegenek vitték el a területeket. Most is nagy a bizonytalanság, mindenki azt várja, mikor derül ki, kinek az érdekében állt az intézkedés – ezt mondta lapunknak Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára.

Szavaival a tavaly tavaszi, hasonlóan kurtán-furcsán lezajlott pályázati ügyintézésre utalt, amelybe bele is bukott a BNP akkor igazgatója. Duska Józsefnek az volt a legfőbb „bűne”, hogy elfogadta a helyi gazdák előzetes megállapodását, amely igazságosabban, a helyi termelőknek, a fiatal gazdának és a földből megélni, nem pedig a támogatásokkal nyerészkedni szándékozóknak osztotta volna szét a földeket. Ezt a pályázatot azonban szintén visszavonták, s az új kiíráson már részben a Fideszhez közel álló, sok esetben nem helyben lakó, oda csak „alibiből” bejelentkező pályázók nyertek.

Köztük például Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselő – a párt korábbi polgármesterjelöltje, a Borsod megyei közgyűlés elnökének, Mengyi Rolandnak a kampányfőnöke –, aki egy leláncolt kerítésű, málló vakolatú mezőcsáti házba jelentette be cégét, hogy megfeleljen a „helyben lakás” pályázati feltételeinek. S mivel ilyen módon megfelelt, ő lett a Bükki Nemzeti Park mezőségi földterületeire meghirdetett pályázat legnagyobb nyertese, közel ötszáz hektárt megszerezve a valóban helyben élő, ott gazdálkodó emberek elől.

Mezőcsáti porta

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben hatezer hektárnyi védett, legeltetésre szigorú korlátok között alkalmas terület vált újra bérelhetővé tavaly, miután egy Legfelsőbb Bírósági döntés értelmében az előző olasz bérlővel, a Mariano Kft.-vel felbontották a szerződést.

A földek nagyjából felét azóta a fentebb említett, s a gazdák által erősen vitatott módon adták bérbe. A helyiek meglehetősen izgatottan várták a következő fordulót, amikor a maradék területeket is meghirdetik haszonbérbe: ez következett be idén augusztusban. Sokan a korábbi csalódottságuk ellenére újra pályáztak, azt remélve, hogy a botránysorozat után talán szerényebben viselkednek a földtámogatásokra éhes vállalkozók, s a döntéshozók is körültekintőbben járnak el, hogy legalább a maradéknyi presztízsüket helyreállítsák.

Ezért lepődtek meg a Bükki Nemzeti Park döntésén, amellyel október elsején visszavonta az augusztusi pályázati kiírásokat. Megpróbáltuk megtudni az intézkedés valódi indokát. A Nemzeti Földalapkezelőnél azt válaszolták, hogy nem illetékesek az ügyben, mivel nem a kezelésükben lévő földekről van szó. A Bükki Nemzeti Park nem reagált a kérdéseinkre. Végül a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályáról kaptuk meg az indoklást. Eszerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője október 2-án tájékoztatta arról a tárcát, hogy a 2958 hektáros területre szóló hatvankét haszonbérleti pályázati kiírást saját hatáskörben visszavonta.

– Mivel a haszonbérleti pályázatok kiírása, és azoknak a határidő lejárta előtt történő, indokolás nélküli visszavonása is az igazgató hatáskörébe tartozó kérdés, tárcánknak előzetes információja nem volt az ügyről – közölték a minisztériumban. Hozzátették: a pályázatok kiírása után derült fény arra, hogy az érintett területek a BNP már folyamatban lévő élőhely-rekonstrukciós és egyéb pályázatainak beavatkozási vagy célterületei.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az uniós finanszírozású pályázatok által megkövetelt intézkedések esetleg ellentétben állhatnak a területhasználat egyes elemeivel. Mindennek tisztázására – a későbbi szerződésmódosításokat elkerülendő – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írásos állásfoglalását kérték, amelynek megérkezését követően születik majd döntés az érintett területek, vagy azok egy részének ismételt haszonbérleti pályáztatásáról.