Gyurcsány: Háború vagy béke?
Gyurcsány Ferencet – mint egyedüli jelöltet – ismét pártelnökké választották a DK küldöttei: 1046 felvett szavazólapból 1024 érvényes voksot adtak le a volt kormányfőre. A kongresszus emellett ismét alelnöknek választotta a posztot eddig is betöltő Molnár Csabát, Bauer Tamást, Niedermüller Pétert és Debreczeni Józsefet, de ezúttal bizalmat kapott Vadai Ágnes is mint új alelnök.
Megválasztották a tíztagú elnökség új tagjait is, ezekre a helyekre tizenöt jelölt volt. Végül Varju László pártigazgató, Kolber István, Avarkeszi Dezső, Gy. Németh Erzsébet, Élő Norbert, Borka-Szász Tamás, Glázer Tímea, Kakuk György, Kerék-Bárczy Szabolcs és Nagy Huszein Tibor kapott többséget. Utóbbi három jelölt mellett Gyurcsány Ferenc személyesen is lobbizott; láthatóan sikerrel. A kongresszuson színpadra hívták a párt összes egyéni választókerületi jelöltjét is, így például Gréczy Zsolt szóvivőt (XXII. kerület), a debreceni Varga Zoltánt vagy épp a makói Buzás Annát és a százhalombattai Szabó Attilát.
A tanácskozáson a DK küldöttei megvitatták és elfogadták a párt – kétoldalas anyagba sűrített – alapvetéseit is, amely egy progresszív, szabadelvű, polgári Magyarország megteremtését vázolja fel. Ebben többek között leszögezik, hogy a mai Magyarország nem demokratikus és nem jogállam, helyette az önkény az úr, és minden kiszámíthatatlan. Egyértelművé teszik, hogy a DK szerint a „Köztársaság politikai és nem vérségi közösség”, amelynek állama világnézetileg semleges; éppen ezért hangsúlyos benne az egyház és az állam szétválasztásának kérdése.
Szintén szerepel a credóban, hogy a „Köztársaság elfogadja Magyarország mai határait”, a minden önmagát magyarnak valló ember iránt érzett állami felelősségből viszont szerintük nem a határon túl élő magyarságnak adott állampolgárság, hanem egyéni és kollektív kisebbségi jogaik, autonómiájuk támogatása következik. „Ezért nem értünk egyet a határon túl élőmagyarság belföldi letelepedés nélkül megadott állampolgárságával és különösen nem a nekik adott választójoggal” – írják az alapvetésekben, hozzátéve: a Demokratikus Koalíció mindezek alapján élesen szemben áll Orbán önkényuralmi rendszerével.
„Nincs kompromisszum. Nincs kiegyezés. Nincs, mert a szabadság, a demokrácia ellenségeivel nem kötünk egyezséget. Azért hoztuk létre a Demokratikus Koalíciót, hogy legyen egy tiszta hang a magyar politikában, hogy taktikázás helyett nyíltan beszéljünk. Ezt tesszük” – olvasható az elfogadott dokumentumban. Gyurcsány Ferenc immár újraválasztott pártelnökként beszédében ugyanezt erősítette, amikor azt mondta: Orbán Viktor önkényének elutasításában radikálisnak tartják magukat, a kormány leváltása után azonban mérsékelt balközép, polgári politikát szeretnének megvalósítani.
A volt kormányfő beszédében többek között azt mondta: könnyebb lesz legyőzniük a Fideszt a jövő évi választáson, mint utána a „köztársaság újraalapításával” szabadságot, nyugalmat és prosperitást hozni az országnak. „Ami megtörténik a futballban, ugyanaz fog történni ezzel a kormánnyal is” – utalt a magyar válogatott pénteki vereségére, hozzátéve: „akarni nem elég, tudni is kell”. A DK-elnök szerint a jövő évi választás egyik fő kérdése: „háború vagy béke?”, hiszen szerinte Orbán folyamatos hadban áll az ország múltjával, Brüsszellel és a másképp gondolkodó demokratákkal is. Gyurcsány szerint az „orbánizmussal” nem épül, hanem tönkremegy az ország.
Hozzátette: míg a Fidesz vezetője keresztény országot akar, addig ők szabad Magyarországot. Hangsúlyozta, hogy a szabad Magyarországon kereszténynek is lehet lenni, a keresztény Magyarországon azonban nincs szabadság. Gyurcsány leszögezte, hogy a vallásos kötődést a legszentebb magánügynek tekinti, viszont elítélte a politikai klerikalizmust. A pártelnök kitért arra is, hogy a DK a kampányában nem több pénzt, hanem „egy jobb világot” szeretne ígérni a választóknak, ahol bátran lehet például nőnek lenni. Gyurcsány szerint immár nemcsak a DK támogatottsága, de az önbizalma is növekszik.
Az ellenzéki együttműködésről szólva azt mondta: „egyelőre még” külön listákon fognak indulni, a legjobb lehetőség mégis az lenne, ha nemcsak egy színpadon tudnának állni, hanem közösen tudnának megküzdeni „nem Orbán ellen, annak előbb-utóbb vége lesz, hanem Magyarországért”. A DK kongresszusán vendégként jelen volt Kónya Péter (Szolidaritás/Együtt–PM), Bősz Anett és Szabadai Viktor (Liberálisok), Kordás László (Közmunkás Szakszervezet), illetve Horváth Csaba és Kunhalmi Ágnes az MSZP képviseletében.
