Még pénteken előbb gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egy vezető beosztású dolgozóját, valamint három társát, akik a gyanú szerint jogosulatlanul akartak igénybe venni földalapú uniós támogatásokat. A hírt a Fővárosi Főügyészség hozta nyilvánosságra, ami annyiban meglepő, hogy a szervezet szóvivője, Bagoly Bettina csütörtökön délután még azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy az ügyészség tanulmányozza az agrártárca feljelentését, de még nem döntött a nyomozás elrendeléséről. Ehhez képest – legalábbis az ügyészség hétfői közleménye szerint – egy nappal később már nem csak nyomoztak az ügyben, hanem őrizetbevételekre is sor került.

A Fővárosi Főügyészség indítványára a Pesti Központi Kerületi Bíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt vasárnap rendelte el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását. Mindannyiukat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletével gyanúsítják.

– Nem érte kár a magyar államot – próbálta megnyugtatni a közvéleményt Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár a napokban, amikor bejelentette: az agrártárca által gyűjtött információk alapján a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el olyan bűncselekmények miatt, amelyek során magyar cégek jogosulatlanul igényeltek földalapú uniós támogatást. „Sikerült megelőzni a jogosulatlan kifizetéseket” – tette hozzá az államtitkár.

– A katasztrófát valóban sikerült megakadályozni, de így is jogtalanul fizettek ki 20 millió forintot egy sárvári cégnek – közölte kérdésünkre Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa, aki szerint közel egymilliárd forint forgott veszélyben. Ehhez képest Budai Gyula úgy számolt: 24 cég próbálkozott egy 400 millió forintos csalási kísérlettel. A 600 milliós különbség Gőgös „blődsége” – állította az államtitkár.

– Inkább arról lehet szó, hogy Budai Gyulának jóval kevesebb információja van az ügyről – vágott vissza a szocialista politikus, aki magánnyomozása során arra jutott: valójában 46 cég és 31 magánszemély készült arra, hogy maffiamódszereket bevetve csalással szerezzen a 2013-as évre vonatkozó területalapú agrártámogatásokat. A Gőgös által felrajzolt cégháló szerint a gazdasági társaságok két érdekcsoporthoz kötődnek, tagjaik között fideszes önkormányzati képviselő is akad.

Az ügyet Gőgös Zoltán vitte a nyilvánosság elé, igaz, Budai Gyula alig két órával később tartott sajtótájékoztatóján sietett leszögezni: az agrártárca jóval megelőzte a szocialistákat, hiszen már idén februárban „rendelkezett olyan információkkal, hogy bűnözői körök bűncselekmény útján kívánnak megszerezni EU-támogatásokat”. Ehhez képest meglepő, hogy a tárca csak nemrég tett feljelentést az ügyben.

– Szeretnék segíteni az ügyészségnek, úgyhogy hamarosan átadom részükre a birtokomban lévő anyagot – közölte Gőgös, aki augusztus óta gyűjti az adatokat a csalási kísérletről.

Miről is van szó? Idén 187 ezer gazdálkodó igényelt területalapú támogatást, ami a termőföldet ténylegesen használókat – tulajdonosokat, bérlőket – illeti meg. A földhasználatot papíralapon regisztrálják: a gazdálkodóknak minden évben május 15-éig kell jelentkezniük a földhivatalnál. A 2013-ra járó támogatás hektáronként 69 ezer forint, ám azt nem automatikusan fizetik ki, hanem az érintetteknek május 15. és június 15. között elektronikus úton a MVH-nál kell igényelniük az összeget. Csakhogy az önbevallásra épülő rendszert – a méretei miatt – szinte lehetetlen kontrollálni.

A regisztrált földhasználóknak alig öt százalékát ellenőrzik szúrópróbaszerűen: az MVH központjában a számítógépes rendszer „választja ki” a delikvenseket. Az uniós támogatást igénylők közül – a kialakult szokásjog szerint – azokat veszik górcső alá, akik a megadott határidőben adták be kérelmüket. Pedig késve is lehet igénylést benyújtani, igaz, napi egy százalékkal csökken a támogatási összeg. A csalás gyanújába keveredett cégek és magánszemélyek kivétel nélkül a határidő után nyújtották be kérelmüket.

– A trükk lényege, hogy olyan gazdálkodók is regisztráltatták magukat földhasználóként, majd nyújtottak be támogatási kérelmet, akik valójában egyetlen hektárt sem művelnek. Az általam kiszúrt 46 cég közül 42 idén regisztrált először, jó részük egyébként is frissen alakult vállalkozás, de rábukkantam egy olyan magánszemélyre is, aki megbízottként további 30 személy nevében igényelt földalapú támogatást. Saját szakállamra leellenőriztem valamennyit: az általuk megjelölt területen egyikük sem földhasználó, a környéken nem is ismerik őket – mondta Gőgös Zoltán, aki kérdésünkre elismerte, az MVH egyik névtelenséget kérő munkatársa jelezte számára a visszaéléssel kapcsolatos gyanút.

Azért fordult éppen a korábbi agrárállamtitkárhoz, mert félt, hogy az MVH magas beosztásban lévő munkatársai közül is érintettek lehetnek néhányan a csalásban. Feltűnt számára, hogy a vitatott támogatáskérelmek – amelyek az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek – kizárólag olyan földrészletekre vonatkoztak, amelyekre egy évvel korábban senki nem nyújtott be támogatási igényt. Gőgös szerint ehhez olyan belső informátorok és segítők kellettek, akik az MVH-nál hozzáférhettek egyrészt a parlagon heverő földek adataihoz, másrészt befolyásolni tudták az ellenőrzési rendszert.

„A módszert tavaly próbálták ki először: egy sárvári cég úgy vett fel 20 millió forintos támogatást, hogy valójában semmit nem használtak az általuk bejelentett több száz hektárnyi földterületből. Idén is benyújtották a támogatási kérelmüket, de augusztusban visszavonták. Nem ők voltak az egyetlenek, akik hirtelen visszatáncoltak, valószínűleg augusztusban mehetett híre annak, hogy az MVH-nál többen is kutakodnak a gyanús ügyek iránt.

Azzal egyébként Budai Gyula is egyetért, hogy a csalóknak belsős segítőik lehettek. Szerinte az érintettek „csak akkor tudhatták, hogy milyen területekre nem nyújtottak be mások támogatási kérelmeket, ha az MVH-n belül voltak informátoraik, akik megadták nekik ezeket az adatokat. Ebben középszintűnél magasabb pozícióban lévő vezetőknek kellett közreműködniük” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: az ügy jellege miatt több információt nem adhat.

Az MVH néhány napja közleményben tudatta, hogy tavaly október és idén április között öt vezető beosztású tisztségviselő távozott a hivataltól. Hogy van-e összefüggés a személycserék és a csalási kísérlet között, egyelőre nem tudni. Az MVH közleménye úgy fogalmaz: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a vezetőváltás oka nem minősül közérdekből nyilvános adatnak, ezért annak kiadása személyiségi jogot sértene.

A Fővárosi Főügyészség hétfői közleménye ugyanakkor arra utal, hogy nem az MVH korábbi vezetői, hanem jelenlegi munkatársai közül került ki legalább az egyik gyanúsított abból a négy személyből, akiknek előzetes letartóztatását elrendelte a bíróság.

Olyan gazdálkodók is regisztráltatták magukat földhasználóként, majd nyújtottak be támogatási kérelmet, akik valójában egyetlen hektárt sem művelnek FOTÓ: MÓRICZ SIMON