Bajai voksolás: Nem élnek, visszaélnek a joggal
Amikor a baloldal aktivistái gépkocsin követték és filmezték Horváth Szilvesztert, a Bajai Cigány Önkormányzat elnökét, hogy bizonyítani tudják: szervezetten szállította a szavazókat, Horváth a személyiségi jogai megsértésére hivatkozott. Tóth Zoltán szerint megengedhető a bizonyítékok gyűjtése abban az esetben, ha cél egyértelműen a választás tisztaságának megőrzése. A cél nélküli korlátlan tevékenység azonban tilos. Az, hogy Teket Melindát is filmezték több gépkocsiból, Tóth szerint nem meríti ki a zaklatás tényállási elemeit. Közterületen lehet felvételeket készíteni, magánterületen azonban csak a tulajdonos engedélyével.
Lehet-e felvételt készíteni egy szavazókör egész napjáról? – kérdeztük a szakértőt.
Tóth Zoltán szerint csak abban az esetben, ha ehhez a szavazóbizottság minden tagja hozzájárul. Vagyis valójában nem lehet, jegyeztük meg, hiszen aki manipulálni akar, az biztosan nem egyezik ebbe bele. Tóth Zoltán hangsúlyozta: amíg tart a voksolás, bent a szavazókörben csak engedéllyel, például sajtótudósítás céljára lehet felvételeket készíteni. Amikor azonban lezárult a szavazás, akkor bármelyik sajtóügynökségnek joga van folyamatosan felvételeket készíteni a szavazatok összeszámlálásáról, és azt élő adásban vagy felvételről közzétenni.
A Kecskeméti Törvényszék megállapította, hogy a 32-es szavazókörben törvénysértő volt a szavazás, annak eredményét megszüntette, és ott új választást rendelt el. Az ugyanebben az ügyben tette büntető feljelentés nyomán azonban a rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva megtagadta a nyomozást. Hogy lehet ez? Törvénysértés van, de elkövető nincs?
Tóth Zoltán szerint eltérő a választási jog és a büntetőjog. Az egyikben a szavazás eredményének jogszerűségét kell elbírálni, a másik esetben valakinek a büntetőjogi felelősségre vonását. Ez olyan különbség, magyarázta a szakértő, mintha egy tanár megszegi az iskola házirendjét, amit az igazgató vizsgálhat ki, vagy megüt egy gyereket, amely egyértelműen bűncselekmény, és rendőrségi nyomozást von maga után.
Arra a kérdésre, kell-e vizsgálni, hogyan jutott valakinek a birtokába valamilyen bizonyító információ, lehet-e például telefonlehallgatással megszerzett szövegeket bevetni a kampányban, Tóth Zoltán azt felelte: nem a bajai aktivistákat kellene először vizsgálni, hanem azt, hogy a nagy pártok is alkalmaznak egymás ellen titkosszolgálati eszközöket. Szerinte ilyen eszközökkel rögzítették az őszödi beszédet, de Orbán Viktor „oszt jó napot!” kiszólását is is. Azokban az országokban, ahol demokratikus kultúra érvényesül, ott a pártok megállapodnak abban, hogy nem alkalmaznak titkosszolgálati eszközöket egymás ellen, és nem tesznek egymásra olyan kijelentéseket, amelyek alapján konkrét büntetőeljárásokat lehet indítani.
Megjegyeztem, hogy Ron Werber, az MSZP, vagy Artur J. Finkelstein, a Fidesz kampányguruja éppen az Egyesült Államokban kikísérletezett kampánymódszereket, elsősorban a negatív kampányt, a karaktergyilkosságok eszköztárát árulja az európai periférián. Fennáll-e veszély, hogy olyan rágalmakkal dőlnek el demokratikus választások, amelyeket néhány napon belül megcáfolnak – a választási eredményt azonban már nem változtatják meg? Tóth Zoltán szerint nem lehet mindent jogszabályokban rögzíteni. A parlamenti pártok közös szégyene, hogy képtelenek megegyezni a játékszabályokban. A Fidesz mostani választási törvénye színvonaltalan, kulturálatlan, és előrevetíti, milyen módszereket kíván alkalmazni a Fidesz a kampányban – mindannak a szankciót kiirtotta a törvényből, amit elkövetni készül.
Tóth Zoltán ugyanakkor erkölcstelennek tartja azt is, hogy a Demokratikus Koalíció 100 ezer forintos „vérdíjat” tűzött ki azoknak, akik bizonyítékokat szállítanak bármilyen csalásra Baján. Szerinte ez a bizonyítékok törvénytelen módon való megszerzésére ösztönöz. Valójában azonban a kialakult állapot rákfenéje a kampányfinanszírozás rendezetlensége.
A kampányba befektetett pénzért kell dolgozniuk a kampánystábok aktivistáinak, és a választás tétje itt nem az, hogy ki kínál jobb programot a társadalomnak, hanem az, hogy a jövőben ki fér hozzá a kormányzati pénzekhez. A rendszerváltozás után Kelet-Közép-Európában nem épültek föl a demokratikus politikai normák. Aki itt nem tisztességesen viselkedik, azt nem veti ki magából a politikai közösség, hanem esetleg sikertelenségre ítéli önmagát.
Végezetül a választási szakértő idézte egykori professzorát, Máté Gábort, aki azt szokta mondani: Rendes ember nem szemetel. A többieknek tilos! Sajnos, itt nincs olyan politikai erő, amely akarna és képes is lenne ennek a szemléletnek érvényt szerezni.