Mivel azonban a januári és a novemberi rezsicsökkentés terheit, valamint a vezeték- és extra nyereségadót is viselniük kell, így értesülésünk szerint egyszerűen leálltak az alállomások építésével. Ez nekik is okoz némi veszteséget, de a legnagyobb gondot a helyi vállalkozásnak jelenti, amelynek így felesleges pluszkiadásai keletkeznek, és romlik a versenyképessége. Az áramszolgáltatók leálltak a jóval biztonságosabb, de drágább föld alatti vezetékek létesítésével is, és továbbra is légvezetékeket építenek. Megszüntették az elsősorban energiahatékonysági okokból fontos úgynevezett okos mérők elterjesztésére végzett előkészületeket is.

A lapunkhoz eljutott jelzések alapján a közműszektor jó részében – legyen az áram, gáz vagy víz – a központi kormányzati kommunikáció által „harcként” bemutatott rezsicsökkentésnél jóval nagyobb ellenérzéseket szül az év elején bevezetett közművezeték-adó. Nem csak azért, mert e kötelezettség miatt – a kormányzati kommunikáció tükrében igencsak meglepő módon – ezen nagyobb veszteséget kell elszenvedniük, hanem, mert igazságtalannak érzik, hogy a nagyvárosokban ugyanannyi vezetékre jóval több vevő jut. Ezzel tehát – egybehangzó megfogalmazásuk szerint – a magyar kormány a vidéket sújtja.

Forrásaink nem rejtették véka alá, hogy a jelenlegi helyzetre – tehát elsősorban a közművezeték-adóra – főként a beruházások jelentős visszafogásával reagálnak. A statisztikai hivatal szerint az energiaszektor beruházásai egy év alatt körülbelül megfeleződtek, amit konkrét információink is nagyjából alátámasztanak. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető nemrég az eddigieknél is konkrétabban fogalmazott arról, mit ért a kormány nonprofit közszolgáltatások alatt. Eszerint egyszerűen nem engednek osztalékot felvenni a közműcégekből. Ennek kapcsán több külföldi tulajdonú energiaszolgáltatótól hallottuk, hogy még ha veszteségesek lesznek is idén, a jelenlegi, esetenként százmilliárdos eredménytartalékot – ami ugyanakkor csak egy általános készletátértékelés következménye – még utoljára joguk lenne felvenni osztalékként. Annak érdekében persze, hogy ettől még maradjon pénz a cégben – vagyis legyen áram-gáz-víz –, pénzre lenne szükségük, ám a bankok a jelen helyzetben nem adnak hitelt a magyarországi közműcégeknek. Vannak olyan társaságok, amelyek úgy gondolják, hogy ha hatósági áras szolgáltatásuk veszteségbe fordul, azonnal nemzetközi bírósághoz fordulnak, hisz a magyar állam az általa megszabott tarifában – szerintük – nem garantálja a cégek és tulajdonosaik elvárható hozamát. Más kérdés, hogy konkrétan a lakossági szolgáltatás, amelynek tarifáit az állam határozza meg, állítólag már évek óta valamennyi cégnél veszteséges (bár ez az adat nem nyilvános), sőt akad olyan nagy energiacég, amely már évek óta az összes tevékenységével együtt masszív veszteséget mutat ki, nemzetközi bírósághoz azonban emiatt még egyik se fordult.

A szolgáltatók esetleges állami megvásárlásáról szóló, általában a kormányzat által gerjesztett pletykák újabban alábbhagyni látszanak. Egyes befektetők a több százmilliárdos privatizációs vételárnak jelenleg is a többszörösét kérnék cégükért.

A madarak elleni védekezésre sem jut