Kísért az azeri baltás gyilkos?
Shepelevet és feleségét Interpol-körözés alapján július 4-én egy budapesti étteremben fogták el és vették őrizetbe. Shepelev politikai menedékjogot kért Magyarországtól, az ukrán hatóságok ugyanakkor kiadatási kérelemmel fordultak a Fővárosi Törvényszékhez. Shepelevék jelenleg úgynevezett ideiglenes kiadatási letartóztatásban vannak.
Az ukrán politikus korábban Julija Timosenko pártjának, majd a jelenlegi ukrán elnök, Viktor Janukovics Régiók Pártjának tagjaként volt parlamenti képviselő, utóbb függetlenként ellenzékben tevékenykedett. Tavaly novemberben hagyta el Ukrajnát, ahol nem sokkal később büntetőeljárást indítottak ellene gyilkossági kísérlet és pénzmosás, felesége ellen pedig sikkasztás gyanújával.
Shepelev tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt követtek volna el. Biztos benne, hogy Ukrajnában kormányzati nyomásra olyan hamis tanúvallomást akarnak kicsikarni tőle, amely terhelő lehet a jelenleg is börtönben ülő Timosenkóra. Shepelevék politikai üldöztetésükre hivatkozva kértek menedékjogot, amelyről úgynevezett részletes vizsgálati eljárás keretében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt.
Már ki is tűzték a határozat kihirdetésének időpontját – a verdiktet október 11-én közölnék a börtönben fogva tartott házaspárral –, ám Bősze Ferenc ennek elhalasztását, az eljárás 30 nappal történő meghosszabbítását kezdeményezi arra hivatkozva, hogy a napokban számos olyan dokumentumot csatoltak be, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Ukrajnában koncepciós eljárás folyik Shepelevék ellen.
Az ügyvéd egyúttal azt is kéri, hogy a Fővárosi Törvényszéken halasszák el a kiadatási eljárás keretében október 18-ra kitűzött tárgyalást, hiszen a menedékjogi kérelem ügyében – ha a határozatot bíróságon támadják meg – december végéig nem születhet jogerős döntés, márpedig addig a törvényszék sem határozhat a kiadatásról.
Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy az EBESZ július 3-án – egy nappal Shepelevék elfogása előtt – határozatban figyelmeztette az európai államokat arra: Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna „az Interpol szerveit továbbra is ellenzéki személyek politikai indokokra alapozott vádakkal történő letartóztatására igyekeznek felhasználni”.
Félő, hogy Shepelev esetleges kiadatása hasonló nemzetközi felháborodással járna, mint korábban az azeri baltás gyilkos hazaengedése – tette hozzá. Bősze Ferenc egyúttal az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordul annak kivizsgálását kérve, hogy ukrán kormányzati szereplők a médiában azt állították: a magyar titkosszolgálatok Shepelev letartóztatásáig segítették, védték és dokumentumokkal látták el a politikust.
Ha ugyanis ez igaz, akkor fontos tudni, miért volt Magyarország számára egy ideig nemzetbiztonsági érdek Shepelev megvédése, illetve mi változott meg július 4-e óta.
