Tankönyvpiac: Csak egy maradhat?
Sokkolta a tankönyvpiac szereplőit az a szeptember 20-án megjelent kormányhatározat, amelyben Orbán Viktor arra szólította fel Balog Zoltán humánminisztert, hogy szeptember 30-ig „mutassa be a köznevelés minőségi állami tankönyvekkel való ellátása új rendszerének kialakításához szükséges lépéseket, az erőforrások biztosításának módját, és az így lefolytatott felülvizsgálat alapján nyújtson be előterjesztést a Kormány számára a köznevelés minőségi állami tankönyvekkel való ellátásának megvalósítása érdekében”.
Minderre azért van szükség, mert „ki kell alakítani az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszerét”.
A tankönyvesek, szülők, pedagógusok zöme ezt a jogszabályt úgy értelmezte, hogy a kormány a tankönyvterjesztés után a tankönyvkiadást is államosítani akarja. Bár Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár korábban Kunhalmi Ágnes szocialista szakpolitikus kérdésére azt mondta, „nincsen szó a tankönyv-előállítás államosításáról”, úgy néz ki, mégiscsak erre készülnek.
Legalábbis nehéz volna másképp értelmezni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján szeptember 27-én megjelent, a Nemzeti Alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyv-, taneszköz- és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése című pályázatot, amely nagy megdöbbenést okozott az érintettek körében.
A kétmilliárd-hatszázmillió forintos pályázat célja „a közoktatás minőségi megújításának elősegítése a közoktatás tartalmi kínálatának megújításával, bővítésével a Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez illeszkedő új típusú tankönyvek, tananyagok és egyéb taneszközök fejlesztésén keresztül”, emellett „egy olyan országosan egységes taneszközrendszer kiépítése és fejlesztése”, amely illeszkedik a köznevelési törvény „elvárásrendszeréhez”.
A részcélok között megjelenik egy nemzeti közoktatási portál kialakítása is. A rendelkezésre álló 2,6 milliárdos forrásnak valószínűleg egy nyertese lesz, ezt a kiírás nem is titkolja: „a támogatott projektek várható száma: 1 db” – olvasható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. És kik pályázhatnak sikerrel erre a rengeteg pénzre? Egy biztos: tankönyvkiadó vállalkozások nem, a kiírás feltétele ugyanis, hogy a pályázó „központi költségvetési szerv” legyen. Emellett rendelkezzen „az érintett miniszter írásos támogatásával”. E kiírás alapján az egyetlen nyertes az új NAT-nak megfelelően az összes évfolyamot ellátja majd tankönyvvel, vagyis lefedi a közoktatás teljes vertikumát.
A határidő ennyi feladat átgondolására elég szűkös: „a projektjavaslatok benyújtására a pályázati felhívást követő 30. napig van lehetőség”. Kik felelhetnek meg a pályázati kiírásnak? Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet például, amely nemrégiben fejlesztett szakiskolásoknak egy közismereti tankönyvet. (Az Orbán Viktor által szétvert szakképzésben a diákok minimális számú közismereti tárgyat tanulhatnak, erre született ez a tankönyv, amelyben több tantárgyat gyúrtak össze.) Megfelelhet a kiírásnak továbbá a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt. is, amely nemrégiben került a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tulajdonába, így már költségvetési szerv.
A Népszabadság közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy e könyvkiadó 2013-ban az év feléig 393 millió forint uniós forráshoz jutott nemzeti tananyagfejlesztés és országos referencia-iskolahálózat kialakítása – digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT-hoz címen. E vállalkozás annak a Gál András Leventének az érdekeltségébe tartozik, aki korábban a Jó Állam fejlesztési koncepciójának összehangolásáért felelős kormánybiztosként dolgozott. Nem kell tehát a kormánynak közvetlenül államosítania: ezzel a módszerrel is el tudja lehetetleníteni a tankönyvpiacot. Ha ugyanis csak az új, uniós projektben készülő tankönyveket finanszírozza az állam, akkor az iskolák azokat fogják megrendelni. Ehhez még csak a tankönyvjegyzéket sem szükséges megbabrálni.
Idetartozik, hogy még mindig számos iskola küzd tankönyvellátási problémákkal, egyes becslések szerint az intézmények harmada. A félelemre jellemző, hogy a pedagógusok nem a hivatalos iskolai, hanem az otthoni telefonjaikról hívogatják a kiadókat segítségért. Az egyik tankönyvkiadó munkatársától tudjuk, a szülők közvetlenül hozzájuk fordulnak, hogy beszerezhessék a hiányzó tankönyveket. Épp a pedagógustársadalom félelme ellen akar fellépni a Hívatlanul csoport, amely szombaton tüntetésre hívta a tanárokat.
