Az állatvédelmi törvény szerint egészséges állatot nem lehet elaltatni. Korábban úgy működtek a gyepmesteri telepek, hogy két hétig tartották a kutyát: ha addig nem jött érte senki, és örökbe sem sikerült adni, akkor elaltatták az ebet. Ez megszűnt – elvileg. „Mi a saját területünkön betartjuk a szabályokat, de hallani olyan példát, hogy a kóbor kutyát az állatorvos elaltatja, majd a közmunkás így-úgy eltakarítja – háborog Sági Barbara, a váci Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány elnöke.

Az alapítvány különleges a maga nemében: a szervezet látja el Dunakeszi és Vác gyepmesteri feladatait, ezért havonta stabil bevételre számíthat, amihez hozzájön még az egyszázalékos felajánlásokból származó adópénz. Ha nem lehet elaltatni a kutyát, valamit kezdeni kell az állattal, mert a menhelyek előbb-utóbb megtelnének. Az örökbefogadás jelenleg is működik, de közel sem olyan ütemben, mint a kezdetekkor. 1993-tól nagyon sok kutyát adtak örökbe, feltöltötték a lehetséges örökbe fogadó helyeket. Igazi sikertörténet a német befogadás.

Évekkel ezelőtt alakult ki igen kiváló kapcsolat hannoveri és hamburgi állatvédőkkel. A Duna-kanyarban begyűjtött kutyák képeit, a róluk készült videókat interneten eljuttatják a német partnerekhez, akik saját csatornáikon mutatják be az ebeket. A kiválasztott kutyusokkal hathetente indul egy autó Passauba, ahol a német állatvédők várják őket és viszik új gazdáikhoz. Tavaly 120 eb talált így otthonra. (Az idei év nagy eseménye, hogy a menhely kutyái közül nagyjából hatvan statisztaként szerepelt Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjében. Az idén forgatott alkotást jövőre Cannes-ban mutatják be.)

Sajnos nem mindegyik állatnak találnak gazdát. Vannak olyan kutyusok, amelyeket öt-tíz éve a menhelyen gondoznak. „A napokban csipeztünk és oltottunk be egy 18 éves, tehát meglehetősen öreg kutyát – a gazdájának nem volt erre pénze, ezért elrendelték a kutya kiirtását. Beoltva, csippel tovább élhet ez az állat. Ha fél évet él, már megérte. És anyagi szempontból is jobb így, mert az elaltatása és az előírásoknak megfelelő elszállítása drágább az előbb említett műveletnél” – említ egy sajátos kihívást Sági Barbara.

Az alapítvány évente 35-40 millió forintból gazdálkodik, ebből a pénzből kell kitermelnie az állatorvosi költséget, az élelmezést (minőségi tápot kapnak az állatok, mert így kevesebbet kell költeni rájuk, hiszen ritkábban betegszenek meg) és az öt munkatárs bérét. Az alapítvány életében a sikerek és a kudarcok egymást váltják. A legnagyobb volumenű siker az örökbefogadás. A kudarcok mögött mindig emberek állnak: találtak már ragasztószalaggal összekötött, tóba fojtott kutyát, főút menti fára akasztott ebet, sőt olyan kecskével is találkoztak, amelynek eltört a lába, s hogy jól gyógyuljon, a fél állatot begipszelték.

A hazai állattartást 1998 óta az állatvédelmi törvény szabályozza, amit 2013 januárjától alaposan átszabtak. Az idei évtől minden négy hónapos életkort betöltött kutyát csippel kell megjelölni. (A csip behelyezéséért és a regisztrációért az állatorvos maximum 3500 forintot kérhet.) A féléves adatok alapján az eddig regisztrált kutyák száma meghaladja a 800 ezret. A menhely vezetője szerint hatásos a csip, mert ennek segítségével gyorsan azonosítható a kutya gazdája. Csak idén legalább száz ebet a beültetett csipnek köszönhetően juttattak vissza gazdájának.

Új előírás, hogy a tartósan láncra kötött kutyák láncának hossza kis termetű ebek esetében minimum négy, közepes termetűeknél minimum hat, nagy testű kutyáknál minimum nyolc méter legyen. 2016-tól viszont tilos a kutyák láncon tartása. Veszélyesnek minősített kutyát pedig csak engedéllyel, ivartalanítva, meghatározott körülmények között lehet tartani. Fontos újdonság, hogy a kutya-, macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig nem szabad elválasztani az anyaállattól.

Az október negyedikei állatok világnapjához kapcsolódik egy most vasárnapi esemény. A Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség idén 21. alkalommal, a budapesti Andrássy úton rendezendő hagyományos felvonulásához egy rekordkísérlet is párosul. Legalább ezer örökbe fogadott állatot és gazdáját – oltási igazolvánnyal és az örökbefogadási nyilatkozattal – várnak. Ha összejön, Guinness-rekord lesz.

Gyakran kerülnek német gazdához