Nagy bajba kerülhet a BKV
Alig tízmilliárd forintot biztosítana a kormány a fővárosi közösségi közlekedés támogatására 2014-ben – ez derül ki a központi költségvetési tervezetből. Vagyis fillérre annyit, mint amennyit az idei büdzsében szerepeltetett. Csakhogy menet közben erről is kiderült, hogy egyáltalán nem elég. A nyár folyamán meg is toldotta a kabinet további 14 milliárddal, amit azután két részletben adott oda.
A jövő évi költségvetési tervezetben ennek ellenére újra csak tízmilliárd szerepel. Holott a fővárosi közösségi közlekedés állami, illetve fővárosi támogatási igénye már az idén is 73 milliárd forint volt, míg jövőre legalább 80 milliárdra emelkedik a 4-es metró üzembe helyezésének következményeként. S ez aligha titok az új vonal beindítására oly nagyon számító kormánypártnak.
A legutóbbi költségvetés készítésekor 14 milliárdos lyuk tátongott az év elején a közösségi közlekedés kasszáján. A hiányzó összeget a fővárosnak kellett volna hozzátennie, csakhogy nem volt miből. A városvezetés ezért egyetlen huszárvágással a BKV-hoz „telepítette” a működési hiányt, ami így a cég büdzséjét terhelte, és nem a városét. Azóta az önkormányzati feladatok állami kézbe adása miatt a város mozgástere tovább szűkült. Így jövőre még az idei 58 milliárdnak az előteremtése is komoly nehézségekbe ütközhetne, de most ennél is többről van szó: a 4-es metró miatt már 65-ről. Ráadásul a BKV banki adósságállományából is esedékessé válik 9,4 milliárd visszafizetése. S ha ehhez még a CET-peren elvesztett cirka 7,5 milliárdot is hozzászámítjuk, akkor már további 17 milliárd extra pénzre lenne szüksége a városvezetésnek. Ehhez az ideinél is nagyobb trükk kellene. Vagy legalább adókivetési jog, amit olyan sokszor kért már Tarlós István.
A főpolgármester nem erre a költségvetési számra számított.
– Nem tartom valószínűnek, hogy a választások évében a kormány olyan büdzsét fogadna el, amely a fővárost hátrányos helyzetbe hozná. Az együttműködési szándékról a Budapest 21 szerződésben tanúbizonyságot adtunk – jelentette ki a múlt héten a Napi Gazdaságnak.
S valóban, e paktum aláírásakor Orbán Viktor kormányfő és Tarlós egyaránt azt ígérte, hogy a dokumentum közép- és hosszú távra is megoldja a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását. Nem ez történt. A főváros kapott ugyan 14 milliárdot az idei túléléshez, illetve az adósságátvállalással esélyt újabb hitelek felvételéhez. (Bár a vízművek és az EBRD példája egyaránt azt mutatja, hogy ez sem könnyen járható út.) Így jövőre ismét többszöri kuncsorgás vár a főpolgármesterre.
Ez a játszma nem a közösségi közlekedés működtetéséről szól. Nem is a BKV-ról, hiszen az havonta állít ki számlát a megrendelt szolgáltatásról az előre kialkudott paraméterek szerint. Még csak nem is a Budapesti Közlekedési Központról (BKK), amely elfogadott üzleti terv szerint rendeli meg és fizeti ki a szolgáltatásokat. Jóval inkább a főváros költségvetéséről, a főpolgármesterről és a választásokról.
Tarlós István nem tagadja: „a BKV működési finanszírozása alapkérdés. A közösségi közlekedés fenntartása kötelező önkormányzati feladat, az idevágó törvényi szabályozás azonban feladatfinanszírozásról rendelkezik.” A város költségvetése tehát a közösségi közlekedésen áll vagy bukik. Ezt persze a kormányzó párt se feledi, de a választások évében nem szívesen lennének tanúi csúnya üzenetváltásoknak a kormány és Budapest vezetője között. A költségvetési hiány elég súlyos nyakörv.
A BKV-nak ugyanis jövőre sem lesz elég tízmilliárd. A cég saját jegyárbevételéből, illetve a menetdíj-kiegészítésből évi átlag 70 milliárd jön össze. Ehhez jön a tízmilliárdos állami támogatás, illetve a forrásmegosztás arányeltolásából származó pénz, az idegenforgalmi adó, illetve az üdülőhelyi támogatás megmaradó része. Csakhogy mindent összevetve tavaly is hiányzott alaphangon 15 milliárd a közösségi közlekedés működtetéséhez. Így a hiány legalább 21 milliárdra nő. Ezt kellene a fővárosnak az állam helyett előteremtenie, miközben a fővárosi cégek már nem termelnek nyereséget, így nincs osztalék, továbbá az alapjaiban megváltoztatott önkormányzati finanszírozási rendszer minimálisra csökkentette a települések pénzügyi mozgásterét. Budapest a tavalyi 186,5 milliárd helyett az idén 137,5 milliárdból gazdálkodhatott. Elméletileg felvehet hitelt, hiszen az állami adósságátvállalással javultak a pozíciói. Csakhogy a városvezetésnek akkor le kellene mondania kedvenc retorikai fordulatáról: mióta ők vezetik a várost, „a BKV nem vett fel működési hitelt”.
