A Fővárosi Törvényszék az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint az uniós elfogatóparancs ellenére is megtagadhatja Hernádi Zsolt átadását. Erre egyebek között akkor van lehetőség, ha „a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette”. Márpedig ebben az ügyben ez utóbbi történt.

A horvát hatóságok a Mol vezérét most is azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett annak érdekében, hogy a magyar olajipari cég irányítást szerezzen az INA felett. A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben nyomozást folytatott, majd 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert „sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt”. Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló európai tanácsi kerethatározat is azt mondja ki: amennyiben „a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságai úgy határoztak, hogy nem indítanak büntetőeljárást, vagy megszüntetik azt az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében”, a parancsot nem kell végrehajtaniuk.

A kerethatározat alapvetően a kölcsönös elismerés elvére épül, az uniós tagállamoknak tehát általában nem lehet mérlegelniük, hogy egy másik országban akár a saját állampolgárukat megalapozottan gyanúsítják-e bűncselekmény elkövetésével. Bizonyos esetekben tehát az érintett személyt – néhány kivételtől eltekintve – ki kell adni.

Arról azonban az uniós dokumentum nem rendelkezik, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása esetén mi történik – hívta fel a figyelmet egy a mostani ügy szempontjából kínos következményekkel fenyegető szempontra Magyar Gábor ügyvéd. A kölcsönös elismerés elve ugyanis erre a lépésre nem terjed ki, a konkrét esetben tehát a horvát hatóságoknak nem kell akceptálniuk, hogy a magyar ügyészség szerint nem történt bűncselekmény, és ezért az ügyet itthon lezártnak tekintik.

Zágráb tehát továbbra is hatályban tarthatja az elfogatóparancsot – és az Interpol-körözést is –, ami azt jelenti, hogy Hernádi nem hagyhatja el Magyarországot. Ellenkező esetben arra kellene számítani, hogy bármelyik uniós tagállamban őrizetbe veszik, és átadják őt a horvát hatóságoknak. Az ügyvéd ezért úgy véli, szerencsésebb lenne, ha Hernádi Zsolt inkább együttműködne a horvátokkal, és tisztázná magát.

Együttműködést vár a Transparency

Korrupció elleni szervezetként a Transparency International Magyarország elvárja a magyar igazságszolgáltatástól, hogy a nemzetközi hatóságokkal együttműködve minden kétséget kizáróan derítsék ki, megvesztegette-e Hernádi Zsolt vagy más magyar személy Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt – fogalmaz közleményében a szervezet. A Transparency International szerint ez a minimum, hiszen Magyarország csatlakozott az OECD külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezményéhez. Ezzel az ország vállalta, hogy eljár a vesztegetők ellen, kilétükre és az ügy lehetséges politikai következményeire való tekintet nélkül – hívta fel a figyelmet a szervezet.

Hernádi Zsolt nyeregbe pattan egy korábbi sajtótájékoztatón