Az új szervezet több mint hatvan ágazati s néhány munkahelyi szakszervezetet tömörít, a négyszázezerből úgy 250 ezer szervezett munkavállaló érdekeit képviselheti. Az új felállásban már csak négy konföderáció lesz – a másik három a Liga, a Munkástanácsok, valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés –, és ezek közül a legnagyobbként az alelnök szerint a kormánnyal és a munkaadókkal folytatott egyeztetések során megkerülhetetlenekké válnak.

Hernádvölgyi Andrea szerint súlyosabb konfliktusok nélkül sikerült megegyezésre jutni az új struktúráról és a döntéshozó szervekről, így az integrációs bizottságban már csak az „aprómunka” van hátra. A dokumentumgyártás – az alapokmány és az SZMSZ összeállítása – gőzerővel folyik. A három szövetségnek egyébként az új konföderáció a jogutóda lesz, így a vagyon is közös lesz.

Személyi kérdésekben még nincs döntés. Hernádvölgyi Andrea elmondta: bizonyos, hogy egy elnök és két alelnök vagy elnökhelyettes lesz, tehát mindhárom konföderációnak jut egy hely. Konkrét nevekről még nem esett szó, a jelölőbizottság csak a jövő héten áll fel. Ők az összes tagszervezettől javaslatokat kérnek majd, és igyekeznek felmérni, hogy a szóba jöhető személyiségek mekkora támogatottságot élveznek.

A cél, hogy hatékonyabb, gazdaságosabb, demokratikusan működő szervezet jöjjön létre – hangsúlyozta az alelnök, aki úgy véli, most e körül „forog” a csapat, és a személyes ambíciók egyelőre háttérbe szorultak. A változásra azért is szükség van – tette hozzá –, mert az új munka törvénykönyve miatt romlottak az érdekképviseletek munkahelyi pozíciói, és a helyi tisztségviselőknek egyre többször van szükségük külső szakmai és jogi segítségre. Ugyanez igaz az egyes munkavállalókra, ezért – már az új konföderáció keretein belül – az MSZOSZ jogi tanácsadó szolgálatának tevékenységi köre is bővül majd. Ami a konkrét forgatókönyvet illeti, Hernádvölgyi Andreától megtudtuk: az integráció feltétele, hogy arra mindhárom konföderáció legmagasabb döntéshozó szerve – vagyis a kongresszusa – igent mondjon. Ezeken a fórumokon kell majd szavazni az új szervezeti struktúráról és a vezetők személyéről is. Ezt követően – valószínűleg ugyanazon a napon – összeülhet az alakuló kongresszus.

Az alelnök kiemelte: ezeken a fórumokon érdemi vitát már nem kívánnak folytatni, mert addig minden részletkérdésben megegyezésre kell jutni, a küldötteknek tehát csak áldásukat kell adniuk az átalakulásra. Gyakorlati oka is van annak, hogy minderre egyetlen napot szánnak: a munkáltatók egyre kevésbé veszik jó néven, ha a foglalkoztatottak valamilyen szakszervezeti feladat miatt esnek ki a munkából. A kongresszusokat ezért valószínűleg valamelyik szombatra hívják össze.

Arról azonban, hogy a „szuperkonföderáció” milyen néven alakul meg, az MSZOSZ alelnöke nem kívánt beszélni. Legyen ez meglepetés – mondta, hozzátéve: a hatályos szabályok szerint az elnevezésnek bizonyosan tartalmaznia kell a „szakszervezet” és a „szövetség” szavakat, viszont nyilvánvaló: meg kell különböztetni magukat a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségétől is.

Május elsején már együtt ünnepeltek az érintett konföderációk vezetői