Az európai lakosság több mint harminc százaléka vidéken él. Vidéken pedig a nagy sebességű internet elérhetősége gyerekcipőben jár. Holott ez a XXI. század működési alapja. A kiépítési költségek nyolcvan százaléka a földmunkákhoz kötődik. Ma minden ágazat külön építi a hálózatát. De a szolgáltatás így nem jut el mindenhová, hiszen nem gazdaságos. A javaslat épp ezért együttműködésre kényszerítené a különböző ágazatokat, s így gyorsulna a széles sávú internethálózat kiépítése. Ez munkahelyeket és vidékfejlesztést jelent, javítja az életminőséget, és megakadályozza a vidéken élők társadalmi kirekesztésének új formáját. Ma a faluról városba történő költözés okai közt az internet hiánya az egyik legfontosabb. Munka ott van, ahol nagy sebességű internet is van. A hamarosan a parlament elé kerülő jelentés kimondja, hogy 2020-ig több mint hatvanmilliárd euró megtakarítást érhetünk el e téren az unióban. A hazai nyereség is mindenképp több tízmilliárd forint, illetve ennyivel több hálózatfejlesztés valósulhat meg a következő hét év során.

Orbán Viktor szerint a választás a „rezsiharcról” szól majd. Ön szakpolitikusként legutóbb azt mondta: az energiaárról szóló vitákban el kell tolni a hangsúlyt az energiatermelés felől a felhasználás ésszerűsítése irányába. Ön a „rezsiharc” melyik frontján áll?

Értem én, hogy Orbán Viktor permanens kampányban, szabadságharcban gondolkodik. Ha így van, a legegyszerűbb, ha teljes körű rezsicsökkentést hajtunk végre, mindent ingyen adunk, vagy akár fizetünk is azoknak, akik hajlandók a közszolgáltatásokat igénybe venni. A rezsicsökkentés annak beismerése, hogy a kormány a jövedelmeket nem tudja vagy nem is akarja növelni. Ma az energia fogyasztói árának hetven százaléka az államhoz folyik be. Óvodásnak nézi a választókat, aki azt állítja, elég rászólni a gonosz energiacégekre, és menten minden megoldódik. Svájci órát nem ütvefúróval kell javítani! Egy sor kérdésben együtt kell működni az energiacégekkel. A szolgáltatás biztonsága, a hálózatok folyamatos fejlesztése létkérdés. Ha megnézzük, mit tud felmutatni az állam a MÁV vagy épp a posta esetében, akkor van miért aggódni. Az állami szerepvállalásra persze vannak pozitív példák is a világon, de ha a Fidesztől megismert módszerekkel kísérlik biztosítani például az energiaellátást, akkor pár év múlva hálásak lehetünk a villanyfényes estékért. Igazi spórolást csak a felhasználás hatékonyabbá tételével, az épületek szigetelésével, az energiaforrásaink diverzifikálásával lehet elérni. E nélkül megint az adófizetőknek kell majd pénzt betenniük a rendszerbe. Legfeljebb nem rezsinek, hanem valamilyen állami járuléknak nevezik majd.

Az októberi kongresszus fogja véglegesíteni az MSZP EP-listáját, amellyel kapcsolatban korábban több lehetséges névsor is kiszivárgott már. Tabajdi Csaba jelenlegi delegációvezető szerint az MSZP demokratikus jellegét tenné kérdésessé, ha a sajtóban megjelent rangsor lenne a végleges lista is. Egyetért?

Pontosítsunk: a Magyar Nemzet egyik írásával indult el a találgatás. Ez annyira komolytalan, hogy egyfelől nem lehet igaz, másfelől pedig nem érdemes cáfolni sem.

A választmány által legutóbb elfogadott jelöltállítási kritériumok közt az is szerepel, hogy a mostani EP-listának mutatnia kell a párt „folyamatos megújulását és nyitottságát”, illetve hogy a „listán biztosítani kell új jelöltek indítását” is. Többen ezt úgy fordítják le, hogy a jelenlegi delegációtagok többsége háttérbe szorulhat.

Az MSZP megújulásának tükröződnie kell a listán, ebben mindenki egyetért. De azt hiszem, az is számít, hogy az évek alatt megszerzett hatalmas tapasztalat semenjen kárba. Kellenek olyan képviselők is, akik megfelelő kapcsolatrendszerrel bírnak Brüsszelben, és már az első napot hatékony szakmai-politikai munkával kezdhetik. Gazdasági területen különösen fontos ez, hiszen a magyarországi beruházások növeléséhez az Orbán-kormány által eljátszott nemzetközi bizalmat kell elsősorban visszaszerezni. Erre az európai szocialisták körében tekintélyt szerzett Mesterházy Attilával jó esélyünk van. Az Orbán–Matolcsy-féle négy szűk esztendő után ugyanis az lesz a legnagyobb kihívás, hogy beindítsuk a mindenki számára érezhető gazdasági növekedést Magyarországon.

Önnek melyik helyezés lenne elfogadható a hamarosan véglegesített EP-listán?

Azt gondolom, hogy a ciklus elején, 2009-ben vállalt feladataimat teljesítettem. Az Európai Parlamentben alapvetően fontos, még ha nem is a leglátványosabb témákban sikerült eredményt elérnem, tekintélyt szereznem. Székesfehérvári képviselői irodámban sokan kerestek fel, programjaink, rendezvényeink sikeresek voltak. Szeretném folytatni e munkát.

„A rezsicsökkentés annak beismerése, hogy a kormány a jövedelmeket nem tudja vagy nem is akarja növelni”