Már készítik a helyet a választás után a jó kádereknek
Úgy tűnik, nem csak az előző kormány alatt volt szokásban, hogy állami megbízásra írt, erősen túlárazott tanulmányok révén finanszírozzák a kormány(párt) holdudvarához tartozó szervezeteket és személyeket. A közelmúltban a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül – mintegy 15 milliárd forintot osztott szét stratégiai tanulmányok készítésére, és a formailag egy KEOP-pályázaton meghirdetett, uniós forrásból származó keret teljes egészében állami vagy „államközeli” szervezeteknél landolt. A lapunknak nyilatkozó, pályázatírásban és programkészítésben gyakorlott szakemberek szerint egy-egy feladatra a reálisnál átlagosan két nagyságrenddel nagyobb összegeket kaptak a pályázók, ráadásul igen gyakran a profiljuktól teljességgel idegen megbízásokra.
Ahogyan arról a sajtó az elmúlt napokban hírt adott, az Energiaklub Energia Kontroll Programja keretében történt adatkérés nyomán kiderült, hogy 2008-ban, az előző kormány idején 50 millió forintot fizetett az állami MVM az Esplanade Kft.-nek egy olyan tanulmányért, amely a klasszikus Ctrl+c & Ctrl+v módszerrel (összeollózással) készült (az ügyet, amelyben egyébként nyomozás folyik, az teszi még különlegesebbé, hogy a jelenlegi kormány máig egyedül a szóban forgó áltanulmányt tudja felmutatni, amikor arról kérdezik, miből és hogyan finanszírozná a Paksra tervezett új atomerőművi blokkok építését).
A sajátos pénzosztási gyakorlat – a KEOP 7.9.0 pályázat körüli tapasztalatok szerint – a mostani kabinettől sem idegen: ők is szeretnek sok pénzt adni olyasmire, amit kevésből is meg lehetne csinálni, és olyanoknak is, akiknek nyilvánvalóan nem szakmájuk az, amire a megbízás szól. Például a Türr István Képző és Kutató Intézet egy első olvasásra nehezen értelmezhető célra, a „Tiszatér-környezet stratégiai fejlesztésének kidolgozására, táji eltartóképesség javítása vízgazdálkodás témakörben” című projektre nyert 250 millió forintot (azok kedvéért, akik számára az említett név nem cseng ismerősen: az Emberi Erőforrások Minisztériumának felnőttképzési és módszertani háttérintézetéről van szó).
A Pro Régió Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Kft. „Költségvetési szervek kezelésében álló, közfeladat ellátásban résztvevő épületek energiahatékonysági felújítását szolgáló 2014–2020. évi fejlesztési program és akcióterv kidolgozása” című projektje 1,2 milliárdot kapott. Ismételten érdemes leszögezni, hogy egyetlen tanulmány megírására, holott ennyi pénzből nagyjából 150 szellemi foglalkozású munkavállaló egy évi munkáját lehetne megfizetni. Mindez két szempontból is talányos: a Pro Régió a saját honlapja szerint ugyanis olyan ügynökség, amely regionális tervezéssel és pályáztatással, vagyis végső soron fejlesztési források célba juttatásával foglalkozik, illetve „elkészíti, összehangolja és menedzseli a regionális szintű terveket; (...) igény esetén programok, projektek kidolgozását is vállalja; (...) továbbképzéseket, konferenciákat, rendezvényeket, kiállításokat szervez”. Vagyis: nem ért az épületenergetikához. Van egy másik probléma is ezzel: a szóban forgó energiahatékonysági felmérést és tervezést két évvel ezelőtt a civil szervezetként működő Energiaklub már elvégezte, igaz, csak húszmillió forintból.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) „Stratégiai felülvizsgálat, szennyvíziszap-hasznosítási és -elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés” címen kapott egymilliárdot – megjegyzendő, hogy a magyar vízügy állami irányító szervéről van szó, amely az ár- és belvízvédelem szervezésével, illetve a vízügyi igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával foglalkozik.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet – szinte aprópénzért, 35 millió forintért – a nemzeti éghajlat-változási stratégia megalapozásáról ír (más kérdés, hogy a klímaváltozás nem kifejezetten földtani téma, a 2025-ig szóló nemzeti éghajlat-változási stratégia pedig már 2008-ban elkészült).
Az egyetlen nem állami cég, illetve szervezet, amelynek sikerült a stratégiai tanulmánypályázaton nyernie, a Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft. – ezt az a Fürjes Balázs volt kormánybiztos hozta létre néhány éve, aki jelenleg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, vagyis a pénz (800 millió forint a hazai szén-dioxidkibocsátás-csökkentési lehetőségek felmérésére) végül itt is kormányközelben landolt.
Akad egyébként olyan tanulmány is, amelyet vélhetőleg hozzáértő szervezet készít majd, igaz, csillagászati áron: a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. – a fenti KEOP-pályázat egyik legnagyobb nyertese – az egyik projektben 1,1 milliárdot nyert „Villamos energia átmeneti tárolására alkalmas eszköz rendszerbe integrálása” című pályázatára. Ez a hozzáértők szerint egy olyan szivattyús tározós erőmű megépítését megalapozó tanulmányt jelenthet, amelynek megvalósítása utoljára komoly formában a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer részeként merült fel.
Hogy mi volt az oka a civil szektor és a tudomány teljes ignorálásának, illetve a stratégiai tanulmányok felülről irányított túlárazásának, arról a programot közelről ismerők körében két elmélet is forgalomban van. Az egyik szerint a kormány ezzel a módszerrel uniós pénzből finanszírozza azokat az intézményeket és szervezeteket, amelyeknek törvényes úton, a költségvetés keretében nem tudott elegendő pénzt juttatni. A másik magyarázat szerint olyan „káderparkolók” feltőkésítése folyik, amelyek alkalmasak lesznek a parlamentből kiszoruló kormánypárti politikusok befogadására.
Úgy tudjuk, a pályázatok elbírálásában az NFÜ érdemben nem vett részt, minden döntést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság hozott. Információink szerint egy a pályázatban érintett, de nem nyertes civil szervezet megkísérelte megtudni az NFÜ-től, mennyien pályáztak, s milyen kritériumok alapján bírálták el a beadott anyagokat, de írásban elküldött információkérésükre eddig semmilyen válasz nem érkezett.
Helyesbítés
A cikkben említett Fürjes Balázs, a Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft. ügyvezetője és a Századvég Zrt. vezérigazgatója az írásunk állításával szemben nem azonos Fürjes Balázs kormánybiztossal.
