Torz és hibás kórházi várólisták
Az OEP novembertől bünteti a pontatlan adatokat közlő és a hibás várólisták korrekcióját szabotáló kórházakat. Az egészségpénztár minden egyes hibáért 30 ezer forintos büntetést ró ki, és az eset ellátásáért járó finanszírozást sem utalja mindaddig, míg az adott intézmény nem korrigálja a hibáját. Emiatt egyes nagy kórházak akár ötvenmillió forint havi bevételtől is eleshetnek.
A kórházak központosított internetes várólistáját egy éve már a betegek is megtekinthetik az egészségbiztosító honlapján. Ennek segítségével elvben bárki megtudhatná, hogy az adott kórházban mikor kerül sorra, ennek a listának azonban nincs túl sok köze a valósághoz. Az egészségbiztosító legutóbbi belső vizsgálatából kiderült, hogy az adatok több mint húsz százaléka hibás. A listára sorolt 62 ezer beteg helyett a valóságban csak 54 ezren várakoznak műtétre.
A várólista nyilvános vezetése óta megoperáltak közül nyolcezer esetet pedig egyáltalán nem töröltek a rendszerből az intézmények. Azt is megállapították, hogy a köztudatban élő többéves várakozási idővel szemben jelenleg egyetlen olyan beavatkozás sincs Magyarországon, amelyre egy évnél hosszabban kellene várni. Miközben a listán például 368 nap az átlagos várakozási idő a szürkehályog-műtétre, a gyakorlatban szinte egyetlen beteg sem várt 86 napnál többet.
Ennél is nagyobb az eltérés a gerincstabilizáló műtéteknél, ahol a betegek „papíron” két-három év múlva kerülnek sorra. Az OEP-nek benyújtott kórházi elszámolás alapján viszont az érintettek három-négy hónap alatt műtőbe kerülnek. A vizsgálat szerint miközben a nyilvános várólista szerint a leghosszabb a csípő- és térdprotézisre várók sora – három-öt év –, a betegeket maximum nyolc-kilenc hónapon belül ellátják. Lapunk információi szerint az egészségbiztosító a vizsgálat eredményeivel egy belső értekezleten szembesítette a kórházigazgatókat.
Ezen a fórumon elhangzott: az ellátórendszer képes arra, hogy akár fél éven belül a teljes várólistát felszámolja. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint főként az a probléma, hogy a betegek a saját orvosukkal akarják megműttetni magukat, az orvosok pedig ragaszkodnak a saját betegeikhez. Ha a térségi kórházak egymás közt vagy az adott intézmény menedzsmentje arányosabban osztaná szét a műtéteket, akkor sokkal kevesebbet kellene várniuk a betegeknek. Előfordul, hogy bár lenne korábbi időpont, de a betegeket azért teszik jóval hátrébb, mert az orvosuk úgy véli, addigra romlik annyit az állapotuk, hogy biztosan szükségük lesz a műtétre.
Emiatt most arra is köteleznék az intézményeket: válasszák külön az előjegyzési és a valódi várólistás betegeket. A várólistát vezető intézmények főigazgatói szerint az egészségbiztosító javaslatai erősen leegyszerűsítik a problémákat. Azt mondják, a hibás várólisták oka több minden lehet: orvosi nemtörődömség vagy akár informatikai probléma. Lapunknak többen azt mondták: most, amikor bármelyik orvosuk – akár egyetlen ferde pillantás miatt – elmegy külföldre dolgozni, senki nem merné megkockáztatni, hogy egy magasabb rangú orvos hálapénzes betegeit egyszerűen átsorolja máshoz. Afelől is erősek a kétségeik – mondták –, hogy a betegek örömmel és együttműködően fogadnák, ha közölnék velük: X. doktor helyett Y. fogja a műtétet elvégezni.
Az már nagyobb baj – állították –, hogy az OEP által vázolt modell legszűkebb keresztmetszete éppen a pénz. Ha feloldanák is a most szűkre szabott műtéti kvótákat, műtőből nem lenne elég. Az intézmények többsége az elmúlt években takarékossági okokból kénytelen volt a műtéti tömbök egy részét lezárni, az ott dolgozókat szélnek ereszteni. Nagy-Britanniában 2006-ban indítottak akciót a várólista rövidítésére. Ott öt évig tartott, a célra külön intézményeket hoztak létre és külön személyzetet toboroztak.
