Ismert, a két párt közötti egyeztetés azon bukott meg, hogy a felek nem tartották elfogadhatónak egymás feltételeit: a DK több egyéni körzetet és többek között a közös lista második helyét kérte (a második körben nyitott volt más verziókra is), az MSZP viszont ennél kevesebbet kínált, és egyebek mellett elfogadhatatlannak tartotta Gyurcsány Ferenc szerepeltetését a közös jelöltek között.

Az utolsó hivatalos egyeztetés után az MSZP székháza előtt

Az ellenzéki erők belső viszonyait jól ismerő elemző forrásaink azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a DK és az MSZP – ha csak az utolsó pillanatban is, de – egymásra fog találni; amennyiben ugyanis a Demokratikus Koalíció valóban minden körzetben állít majd önálló egyéni jelölteket, az bizonyos kerületekben (például Budapesten) a szükséges szavazattöbbség osztódása miatt a kormányváltásban érdekeltek kudarcához is vezethet. Ezzel nyilvánvalóan Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc is tisztában van, így mindenképpen érdekük lesz, hogy valóban csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt legyen az egyéni körzetekben.

A DK-kérdést és a „Gyurcsány-problémát” a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM szövetség „elegánsan” áttolta a szocialisták térfelére. Bár a zsákutcába futott tárgyalások után az Együtt vezetői arról beszéltek: a DK-nak is helye kellene legyen az ellenzéki együttműködésben, ennek megoldását valójában kizárólag az MSZP-re hagyták. Szocialista forrásaink szerint az Együtt nem a DK miatt kapott 35 körzet helyett csak 31-et, hanem mert végül nem közös, hanem koordinált indulásban állapodtak meg.

Mivel az MSZP közelgő kongresszusa érdemben lezárja a jelöltállítási folyamatot, így nem várható, hogy egy esetleg későbbi „mégis megállapodás” esetén ezeket a kérdéseket újranyitnák. Inkább az valószínű, hogy a jövő őszi önkormányzati voksoláson kaphat a DK a vártnál nagyobb lehetőséget; ez lehet esetleg tárgyalási alap a vidéken és helyi szinten kifejezetten jól szervezett Demokratikus Koalíció számára. Hozzá kell tenni, hogy az MSZP felső vezetői zárt körben korábban kinyilvánították: „ha a DK tavasszal sem működik együtt, akkor ősszel se várjon semmit”, vagyis ez a lehetséges forgatókönyv is rejt magában még bizonytalanságot.

A két párt közötti lehetséges együttműködés egyik, illetve valójában talán egyetlen feloldandó kérdése a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szerepvállalása a 2014-es választáson. A DK vezetősége – természetes módon – felsorakozott a pártelnök mögött, és bár Gyurcsány korábban tett arra nyilvános célzásokat, hogy nem feltétlenül kíván miniszterelnök és/vagy parlamenti képviselő sem lenni a jövőben, az MSZP-vel való tárgyalások során már határozottabb volt az ezzel kapcsolatos álláspontjuk, miszerint Gyurcsánynak igenis helye van a következő Országgyűlésben.

Forrásaink a helyzet feloldhatóságával kapcsolatban felvetették: a volt miniszterelnök azzal, ha a DK európai parlamenti listáját vezetné, cserében sem egyéniben, sem országos listán nem vállalna szereplést, akkor könnyebben megállapodhatnának a felek. A DK-val való egyezség így egyszerűbben tető alá hozható, Gyurcsány ráadásul gesztust gyakorolna az MSZP és az ellenzéki együttműködés irányába, ami nyilván kedvezőbb feltételeket szülhet a tárgyalóasztalnál a DK számára is.

A volt kormányfő ráadásul könnyen meg is szerezheti az EP-mandátumot (ehhez öt százalékot kell elérnie a pártlistának egy arányos választási rendszerben), amit a DK elnöke úgy is értékelhet: Brüsszelből hatékonyabban és harcosabban tudja támadni az újraválasztott Fidesz-kormányt, vagy támogatni a baloldali új kormányzatot. Mindez egyesek szerint Gyurcsány egyik korábbi, a Fapados Alapítvány zártkörű fórumbeszélgetésén tett kijelentésével is alátámasztható, a volt miniszterelnök ugyanis több forrásunk által is megerősítetten azt mondta: nem kíván szerepet vállalni egy új baloldali kormányban, a következő Országgyűlésben pedig még frakcióvezető sem kíván lenni, „azt pedig meg kell fontolnia, hogy hol legyen parlamenti képviselő: itthon vagy Brüsszelben”.

A Demokratikus Koalíció szándékait jól ismerő forrásaink a vázolt forgatókönyv kapcsán azt hangsúlyozták: az MSZP számára mindez nyilván jó megoldás lehet, a DK viszont abba bizonyosan nem fog belemenni, hogy csak az önkormányzati választásokon jussanak kooperációs szerephez, a mostani egyéni körzetekben pedig nem. Ahogyan az sem lesz vállalható a DK számára, hogy egy másik párt mondja meg: a pártelnökük szerepelhet-e listán vagy sem. Igaz, ez utóbbi már időn túli kérdés, hiszen bizonyosan külön országos listák lesznek, amelyek egyikét így – beleszólás nélkül – Gyurcsány fogja vezetni. DK-s forrásaink szerint részükről akkor lehet szövetség, ha a szocialisták érdemben figyelembe veszik a támogatottsági arányokat. Azt a volt miniszterelnök is megerősítette lapunknak, hogy a DK európai parlamenti listáját ő fogja vezetni, ez azonban nem jelenti még automatikusan, hogy Brüsszelben is folytatja majd pályafutását.