A tegnapi ítélet egy sorozat kezdete volt: ugyanaz a tulajdonosi kör számos projektcéget hozott létre társasházak építésére. Társasházanként több százmilliós keretjelzálog-hitelt vettek föl az építkezésre. Amikor a társasházi lakásokat eladták, olyan szerződéseket kötöttek a vevőkkel, amelyeket azok nem értettek. Nem tudatosult bennük, hogy a jelzálog akkor is a lakásukon maradhat, ha a vételár teljes összegét kifizetik.

A tulajdonosok többsége akkor szerzett tudomást róla, hogy több százmilliós egyetemes jelzálog terheli a kifizetett lakást, amikor a tulajdonjogukat be kellett jegyezni a földhivatalba. Egy ideig még azzal kecsegtették őket: a vállalkozó elintézi a bankkal, hogy levegyék a jelzálogterhet. Erre azonban nem került sor, közben a hitelt ténylegesen felvevő projektcégek felszámolás alá kerültek. A Raiffeisen Bank pedig pert indított, hogy igényét érvényesítse. A Szegedi Törvényszék első fokon az összes hasonló esetben a bank javára ítélt.

Az emberek egyszerűen nem akarták elhinni, hogy kifizették a lakásukat, és miután annak árát eltüntette a projektcégeket működtető vállalkozó, a projektcéget hitelező bank most még egyszer követeli tőlük a lakásuk árát, vagy ha nem fizetnek, az utcára teszi őket. A hasonló ügyek közül másodfokon az elsőt tárgyalta tegnap a Szegedi Ítélőtábla. Dr. Mányoki Zsolt bírói tanácsa kiszámolta, hogy a Raiffeisen Banknak 105 millió forint jogos követelése van egy társasház lakóitól – vagyis lakásonként csaknem 10 millió forint. Egy 80 évesnél idősebb, beteg özvegyasszony korábban úgy nyilatkozott: ő nem élné túl, ha ki kellene költöznie a lakásából, inkább 22 millió forintért még egyszer kifizette az otthonát. A Raiffeisen Bank előzőleg 4,5 millió forinttal kevesebbet kért tőle, de ajánlatukat visszavonták, és még 800 ezer forinttal meg is emelték az eredeti követelésüket. Az ítélet indoklásában a bíró hangsúlyozta: az idős hölgy lakását a bank ezek után kivette a végrehajtás alól, a többiek azonban kötelesek tűrni, hogy a tulajdonukban lévő jelzálogtárgyból a bank kielégítse igényét. A végrehajtásra nincs halasztó hatállyal, hogy felszámolás folyik a projektcéggel szemben. Azt sem veheti figyelembe a bíróság, ami az üggyel kapcsolatos esetleges büntetőeljárásban felmerül. Sajnálatos, fogalmazott az ítélet indoklásában a bírói tanács vezetője, nem szívesen kerülne senki ilyen helyzetbe.

Az érintett lakástulajdonosok szerint meghaladja az egymilliárd forintot az az összeg, amelyet be kellene fizetniük, hogy az adott vállalkozói kör minden érintett ügyfele megtarthassa a lakását. Nem tudni, hová tette a vállalkozó a lakásokra kifizetett pénzüket.

Évekkel korábban feljelentést tettek csalás alapos gyanúja miatt. A rendőrség szóvivője akkoriban úgy nyilatkozott, hogy hamarosan lesz gyanúsított, majd váratlanul megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva. A kilakoltatással fenyegetett lakástulajdonosok panaszt tettek a határozat ellen az ügyészségen, amely még nem döntött, hogy elrendeli-e a nyomozás folytatását.

Jogerősen is a pénzintézetnek adtak igazat a tulajdonosokkal szemben