Repül a Bálna: A fővárosnak 7,5 milliárdot kell kifizetnie az MKB Banknak
Az ítélőtábla azt is kimondta, hogy mindezen nem változtat az, hogy a szerződés felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg, fel sem merülhet a szerződés részleges érvénytelensége, illetve a tiltott állami támogatás kérdése. A főváros fizetési kötelezettségének jogalapja ezzel jogerőssé vált. Most már csak az összeget kell a Pécsi Törvényszéknek megszabnia, bár a tegnapi döntés ennek minimumösszegét előre meghatározta, a fennálló pénzügyi adósság nettó 28 millió euróra – mintegy 7,5 milliárd forintra rúg. A milliárdos fizetési kötelezettség az esetleges fellebbezéseket beleszámítva éppen a választások idején válhat aktuálissá. (Tarlós István főpolgármester a csütörtöki közgyűlésen még feljebb tornészta az összeget és 12 milliárdos pénzügyi veszteségről beszélt.)
A Közraktárak épületegyüttesére, amelyet most már Bálnának hívnak, eddig 8,5 milliárd forintot költöttek, a pénz 90 százalékát az MKB adta. A fideszes városvezetés kezdetben az MKB-val kötött közvetlen megállapodás érvényességét is vitatta, miközben lassította a projektet. Így a generálkivitelező WHB Építő Kft. hiába jelentette készre az épületet 2010 végén, a fővárosi önkormányzat különféle hiányosságokra hivatkozva nem vette át, mert akkor ki kellett volna fizetnie a szolgáltatási szerződést időközben felbontó projektcéget, a Porto Investment Kft.-t. Több hónapos huzavona után végül diszkontáron megvásárolta a kivitelezők követelését, így csökkentve a Porto s vele az MKB követelését.
Az MKB válaszul 2012 elején perbe fogta az önkormányzatot. Egy év ment el azzal, hogy a főváros megtámadta az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal döntését, amellyel a Fővárosiról a Pécsi Törvényszékre tette át az ügyet. A Pécsi Törvényszék márciusban kimondta, hogy a fővárosi önkormányzatot nem tévesztették meg, a döntéshozók tisztában voltak a megállapodás tartalmával. A bíró az érvelését a főváros gazdasági bizottságának egyik jegyzőkönyvével támasztotta alá, amelyben éppen Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes jelenti ki: „Az önerőn kívüli részre a főváros bármilyen esetben, hogyha malőr történik, mind az építés idején, mind később, vállalja, hogy a teljes kint lévő hitelösszeget visszafizeti”.
A főváros fellebbezett, így került az ügy a Pécsi Ítélőtáblára, amely tegnapi határozatával elutasította azt. A főváros azzal érvelt, hogy az önkormányzat közvetlen és önálló fizetésre kötelezése tiltott állami támogatásnak minősülhet, és egy előzetes igazságügyi szakértői véleményre hivatkozva legfeljebb 5,35 milliárd forint megfizetését tartotta volna jogosnak. Időközben a főváros a generálkivitelező után a beruházóval is peren kívüli alkut kötött. Az előbbinek 2,7 millió eurót, utóbbinak 6,5 millió eurót fizetett. Az MKB visszautasította a különalkut, mivel a fővárosi javaslat a követelés alig felére vonatkozott.
Közben a főváros további 1,3 milliárdot költene a Bálnára. Az idei megnyitó érdekében – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – felmentést kértek a közbeszerzési törvény alól. Így pályáztatás nélkül az általuk kiválasztott cég végezheti el a munkát. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága áprilisban tárgyalta az első kérelmet. György István főpolgármester-helyettes arra hivatkozott, hogy az épület fala az árvízvédelmi fővonal. Juhász Ferenc szocialista képviselő szerint a javaslat minden törvényi alapot nélkülöz, szó sincs biztonsági kockázatról. A kormánypárti többségű bizottság azonban megadta a felmentést. Júniusban a főváros kérésére a bizottság 120 millióval megemelte a törvényi felügyelet nélkül elkölthető pénzkeretet. A mai közgyűlésre készült előterjesztés szerint pedig egymilliárd forint fölé tornáznák ezt az összeget. A hiányzó garázsok, kültéri munkák készültségi foka 95 százalékos, a Budapest Galéria átköltöztetése negyedénél tart, az antik- és használtcikk-piac 40 százaléka megvan. A rendezvényközponthoz még hozzá sem kezdtek.
