Otrombaság vagy felcserélt nevek?
Így történt ez a Borsod megyei Hernádvécsén, ahol az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiírta a pályázatot a településen lévő iskola vezetői posztjára. Ketten jelentkeztek: Vatra Katalin regnáló iskolavezető és Koscsó Miklós, aki korábban már szintén betöltötte ezt a posztot. Mivel az általános iskola körzeti funkciót is betölt, így nem egy, hanem mindjárt három önkormányzat véleményezte a pályázatokat. Hernádvécse, Hernádpetri és Pusztaradvány képviselő-testülete, valamint roma nemzetiségi önkormányzata szinte egyhangúlag – alig néhány nemmel vagy tartózkodással – Vatra Katalin elképzeléseit támogatta, s hasonlóképp döntött a nevelőtestület, a közalkalmazotti tanács, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség is.
Ellenfelével szemben több kifogást is megfogalmaztak. A pedagógusok azt sérelmezték, hogy Koscsó Miklós nem vette komolyan a pályázatot, erre utal, hogy mindössze háromoldalas, tőmondatokkal összegzett „szellős” anyagot adott be, amin meglehetősen elnagyoltan szerepeltek a tervei. Jó kapcsolatot akar a fenntartóval – ezt jó párszor hangsúlyozta –, de a többi elképzelése is hasonlóképp lózungszerű: a pedagógusokkal és az iskolahasználókkal „folyamatosan fejlődő, megújulni képes nevelő-oktató munka”, megfelelő munkahelyi légkör, szoros szakmai kapcsolat az óvodával és a környékbeli iskolákkal. „Lehetőség szerint minden pedagógusnak legyen laptopja” – ez a mondat is része a néhány mondatos pályázatnak.
A cigány nemzetiségi önkormányzat tagjai közül néhányan azt vetették a korábbi igazgató szemére, hogy lekezelően bánt a szülőkkel, nem volt együttműködő, ellenben utódja idejében új iskola épült, s szépen fejlődtek a gyerekek. Vatra Katalin elképzeléseit a támogatók szakszerűnek és mindenre kiterjedőnek találták, s neki szavaztak szinte teljes körűen bizalmat. Azon a nevelőtestületi ülésen, ahol mindkét pályázót meghallgatták, Koscsó Miklós kifejtette: a személyét negatívan érintő, írásban beadott vélemények „huncutul hasonlítanak egymásra”. Szerinte az ő előző munkája is benne van a megvalósult eredményekben.
A falu és az érintett társtelepülések lakóinak elképedésére a miniszter végül Koscsó Miklóst nevezte ki a körzeti iskola élére. Ez annál is inkább meglepte az itt élőket, mert korábban Hoffmann Rózsa államtitkár többször is hangsúlyozta: ha olyan jelölt indul, aki az elmúlt ciklusban mindenki megelégedésére töltötte be a posztot, s támogatja az önkormányzat is, „duplázhat” az illető.
A visszás helyzet miatt Nyakó István, a térség szocialista országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett föl Balog Zoltán miniszternek, „Tévedés, gondatlanság, vagy előre megfontolt szándékkal elkövetett otrombaság történt minisztériumában?” címmel. Ebben azt kérdezi: netán a postázóban véletlenül felcserélték a neveket, s így történhetett meg, hogy az nyert, akit senki nem támogatott? Az is lehet, hogy tudatos döntésről van szó, viszont akkor kik véleményezték a pályamunkákat a minisztériumi döntés előtt, volt-e valamilyen „bírálóbizottság”, készült-e a minisztériumban bármilyen írásos anyag a két pályamunka értékeléséről? – kérdezte a borsodi képviselő.
Nem Hernádvécse az egyetlen olyan település, ahol különös szempontok alapján nevezték – vagy épp nem nevezték – ki az iskolaigazgatót. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászapátiban a tanévnyitó előtt azért demonstráltak szülők és pedagógusok, mert a város fideszes többségű önkormányzata nem támogatta a korábbi vezető, Utasi László pályázatát. Pedig neki még csak ellenfele sem akadt, egyedül indult a posztért. A helyi önkormányzat egyszerű, és nem minősített többséggel állt ki mellette. Pócs János polgármester pedig tartózkodott. Az intézményfenntartó végül emiatt eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, és az iskola vezetésével az új pályázat kiírásáig az egyik igazgatóhelyettest bízták meg.
Azt gondolnánk, hogy az átmeneti időre legalább a helyettesi posztra felkérik a korábbi igazgatót, elvégre az intézmény irányításában neki van a legtöbb tapasztalata. Ehhez képest Utasi Lászlót „kiiktatták” az iskola vezetéséből: jelenleg alsó tagozatos tanítóként dolgozik.
Méltatlanul
A Győr-Moson-Sopron megyei Bágyogszovát általános iskolájának élére egy olyan vezetőt neveztek ki, akit a Győri Törvényszék jogerősen méltatlannak ítélt a kónyi iskola igazgatói posztjára. Az ügy előzménye, hogy 2010-ben Németh Marica kónyi iskolaigazgató, egyben a Fidesz helyi polgármesterjelöltje egy szűk körű beszélgetésen kijelentette a versenytársáról: „gyerekek, ha nem tudjuk megfogni, elbukunk, meg kell fogni ÁSZ-vizsgálattal”. Ennek a beszélgetésnek a hangfelvétele felkerült a Stop.hu portálra. Az ügyből per kerekedett. Időközben az iskolafenntartó az önkormányzat helyett a Klik lett. Ez a szervezet egyetértett abban, hogy Németh Marica méltatlanná vált a kónyi igazgatói posztra. Nem sokkal ezután pedig kinevezte a bágyogszováti iskola élére. Úgy látszik, oda időközben alkalmassá vált.
201 gyereket kísértek vissza
Idén január elseje óta a rendőrség felléphet azokkal a gyerekekkel szemben, akiket iskolaidőben közterületen találnak. Az ORFK kommunikációs szolgálata lapunknak azt mondta: a rendőrség munkatársai azóta 201 gyermeket kísértek be-, illetve vissza az iskolájába. A rendőröknek minden olyan gyerekkel szemben így kell eljárniuk, aki nem tudja orvosi – vagy a szülője, törvényes képviselője által aláírt – igazolással bizonyítani, hogy jogszerűen van távol a tanintézettől. Az ORFK közlése szerint a gyermekek iskolába történő kísérése nem okoz számottevő többletterhet a rendőrség számára, mivel „a közterületi állomány egyéb közterületi feladatai teljesítése során hajtja végre a szóban forgó intézkedést”, az iskolakerülő gyerekek miatt szolgálat átszervezésére vagy többleterők átcsoportosítására sehol sem volt szükség, és ilyen lépések megtétele nem is indokolt.
