A parlament a héten is tárgyalt a Normafa-törvényről. Pokorni Zoltán mindenesetre úgy véli, hogy a kerületiek jól járnának a terület rendezését célzó projekttel, hiszen hozzá rengeteg panasz érkezik a téli – szánkósok kontra síelők –, illetve a nyári – babakocsisok, túrázók, biciklisek közötti – konfliktusokról, a szemétről, az autóáradatról. A projekt tulajdonképpen a történelmi képet kívánja visszaállítani, a régi szélességre húzva szét a sípályákat, teret engedve a szánkósoknak is. Állítása szerint nem húznak fel hatalmas épületeket, az autósokat leszorítanák a Fácános Vendéglő mellé, a terület tisztább és biztonságosabb lesz.

A fejlesztés nyomán a főváros legnagyobb közparkja jön létre a Normafa, az Erzsébet-kilátó, a Libegő alsó végállomása és a zugligeti Fácános által határolt 300 hektáros területen. A Natura 2000 által védett részekre szigorú hatásvizsgálat készül, amelynek keretében a növények mellett az ott élő rovarokat, denevéreket, lepkéket is külön vizsgálják. Ezt követően készül el a megvalósítási tanulmány, és közben folyamatos lesz az egyeztetés – ígéri Pokorni. A végeredmény reményei szerint egy különleges adottságú, télen és nyáron egyaránt jól használható, a tájba illeszkedő szabadidős park lesz. Ehhez kapcsolódva meghosszabbítanák a fogaskerekű vasút vonalát egészen a Normafáig, illetve lent a Széll Kálmán térig. Így a metrótól 15 perc alatt lehetne feljutni a hegyre. A síelőknek két csákányos liftet, illetve egy négy évszakos ülőliftet alakítanának ki. Ezenfelül lesz bobpálya és downhill-kerékpárpálya is.

A projekt pontos költségeit csak a részletes tervek ismeretében lehet megállapítani. Az előzetes becslések szerint a sportcélú fejlesztések összköltsége ötmilliárd forint lenne, míg a közlekedési beruházások 15 milliárdot emésztenének fel. Ha az idén sikerülne beszerezni az összes engedélyt, a munka már a jövő év elején megindulhat, s 2015 végére befejeződhet.

Mindehhez az új törvény biztosítja a jogi kereteket. Pokorni egy szót sem szólt róla, de a törvényben szerepel egy hajdan itt állt, majd lerombolt engesztelő kápolna újraépítése is. Az Origo információi szerint az ötlet a katolikus egyházvezetőket is meglepte. Nem ők kezdeményezték, nem ismerik az erre vonatkozó elképzeléseket. A törvény 800 négyzetméteres imahely emelésére is lehetőséget nyújt. Pokorni a parlamenti vitában „alig” 100-200 négyzetméteres épületről beszél. Bár azonkívül, hogy itt állt egy ideig, más érve nem volt az építkezésre, mivel a síelők, a biciklisek és a túrázók közül vélhetőleg kevesen térnének be ide lelkigyakorlatra. A kápolna létesítését szorgalmazó mozgalom tervein 300 négyzetméteres építmény szerepel, húszméteres toronnyal.

A kerületnek a világhálón megnyilvánuló lakosai erősen megosztottak a kérdésben. Vannak, akik új turisztikai vonzerőt és szabadidős lehetőségeket remélve üdvözlik az elképzelést, mások viszont vérlázítónak tartják az ötletet, mondván: minek ide sícentrum, ha évente alig pár hétig van hó? Ráadásul a hóágyúzáshoz víztározót is kell építeni. Van, aki attól tart, hogy majdan fizetős lesz a belépés, de különben is, vélik, a pénzről szól az egész: valakik építeni akarnak. A többség azt a véleményt osztja, amely szerint egy „optikai tuning” ráférne a Normafára, de maradjon minden a régiben.

Természetvédelem – A készülő projekt egységbe kovácsolta a máskor egymással rivalizáló zöldszervezeteket

A Normafa-törvénnyel Pokorni Zoltán egyedül elintézte azt, amit eddig a kormánynak a zöldtárca felszámolásával, az állami környezet- és természetvédelem kiherélésével vagy az Audi-telek Natura 2000-es védettségének botrányos megszüntetésével sem sikerült elérnie: rég nem látott egységbe kovácsolta a legnagyobb zöldszervezeteket és a más ügyekben olykor egymásra is fújó zöldpártokat. Az LMP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) részben a parlamentben igyekszik szétbombázni a jogszabályt (az utóbbi formációhoz tartozó Szabó Rebeka például olyan módosító javaslattal, amely sarkalatos törvényként előírná, hogy novembertől márciusig fagypont alatt legyen a hőmérséklet a kérdéses területen – másképp ugyanis a tervezett sícentrum működtetése sosem lesz rentábilis –, a legnagyobb civil mozgalmak (a WWF, az MTVSZ, a Greenpeace, a Magyar Madártani Egyesület stb.) pedig közös fellépésre és akciókra készülnek a Normafa tervezett beépítése ellen. A Levegő Munkacsoport pénteken nyílt levélben szólította fel a zárószavazás elhalasztására Kövér László házelnököt, egyebek közt arra hivatkozva, hogy a jogalkotók némiképp előreszaladtak, hiszen egyelőre sem a lakossági véleményeket, sem a Natura 2000-hatásbecslés eredményét nem ismerik. Szél Bernadett, az LMP társelnöke a múlt csütörtökön közös helyszínbejáráson vett részt a területen Vincze P. Márton kormánybiztossal. Utána azt nyilatkozta, számára továbbra sem világos, pontosan mit, miért és hova akar építeni a XII. kerület a főváros utolsó természetes állapotú erdejében, de aggasztónak tartja, hogy ehhez a légvárépítéshez a kormány ötmilliárd forintot és egy minden természet- és erdővédelmi jogszabályt felülíró biankó felhatalmazást is biztosít. A PM-nek a fentieken túl elsősorban az fáj, hogy az ingyenesen igénybe vehető természeti környezet helyére fizetős szolgáltatások kerülhetnek (ezt egyébként egy korábbi interjúban Váczi János alpolgármester is megerősítette, mondván: csak azt tudja megígérni, hogy a séta és a természetjárás továbbra is díjmentes lesz).

Aggódnak a civil és „politikus” zöldek a sízés felfuttatásához szükséges hóágyúzás miatt is. A terület természetvédelmi értékei és a sísport összefüggéseit vizsgáló tanulmány szerint „egy sípálya csak akkor üzemeltethető gazdaságosan, ha egy szezonban legalább három hónapon át lehet használni, és a hóréteg átlagos vastagsága legalább 30 cm. Összehasonlításképpen, a sízéshez hazánkban legkedvezőbb adottságokkal rendelkező Mátraszentistván (626-821 méteres tengerszint feletti magasság, speciális mikroklíma, a pályák hossza 3,9 km, 145 méteres szintkülönbséggel) is csak átlagosan 90 napig tart nyitva. (...) A Normafa mindössze 300 méter hosszú sípályája 400 és 477 méter közötti tengerszint feletti magasságban fekszik (77 méteres szintkülönbség), egy „hőszigetként” működő nagyváros mellett. A Budai-hegység területén a csapadék éves mennyisége százéves átlagban 600-700 milliméter, és évente átlagosan 30 napot havazik. A hó a Budapest felőli részeken 40 napig, a hegység belsejében, 400 méteres magasságon azonban akár 60 napig is megmaradhat.”

A tanulmány szerint a gazdaságos üzemeltetés elképzelhetetlen hóágyúzás nélkül, ami viszont tényleg mínusz 1 fok alatti hőmérsékletet (vagy vegyszerezést) igényel, és durva beavatkozást jelent a környezetbe. Attól is tartanak, hogy a tervezett sportcentrum működtetése erősen megterheli majd a kerület kasszáját, ugyanúgy, mint a szintén Pokorni által szorgalmazott Sportmax komplexum a MOM Parkban, amely tartósan veszteséges, és emiatt egyszer már le is kellett állítani. (Hargitai Miklós)

A beígért fejlesztéssel a főváros legnagyobb közparkja jönne létre