Katyvasz alaptörvény: nincs határ
Véleménye szerint ez azért szükséges lépés, mert „a szocialisták nem megbízhatók”, így érdemes lehet alkotmányos rangra emelni, hogy a közműdíjak nem emelkedhetnek az infláció feletti mértékben. Ha az ötlet valósággá válik, a kormányoldal szerint gránitba vésett alaptörvény hatodik alkalommal változhat. Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter ezzel kapcsolatban leszögezte: Magyarországon ma lényegében nem létezik a jogállam szilárd gerincét adó alkotmány, hiszen az alaptörvényt gyakorlatilag bármikor módosítani lehet.
Álláspontja szerint az mára már tartalmi szempontból is „súlyosan kifogásolható katyvasz”, hiszen az alkotmánynak az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat, valamint az alapvető emberi jogokat kellene rögzítenie. Ezzel szemben nálunk pillanatnyi politikai érdekektől vezérelve emelnek be olyan passzusokat, amelyek nehezen sorolhatók e körbe. A cél pedig az, hogy bizonyos szabályokat egy kormányváltás után ne lehessen megváltoztatni.
Bárándy állítja: az alaptörvény – amelyet ma már alkotmánynak látszó tárgynak sem lehet tekinteni – attól nem lesz rosszabb, ha a rezsicsökkentésre vonatkozó szabályokat is tartalmazza majd, ezért a Fidesz újabb ötletéről érdemben nem érdemes beszélni.
– Őrültség, de van benne rendszer – kommentálta a hírt Kolláth György alkotmányjogász. Ő úgy látja, most kap igazi értelmet, hogy az alaptörvényből miért maradt ki a piacgazdaságra való utalás, hiszen így bekerülhetnek akár az állami árszabályozásra vonatkozó konkrét rendelkezések is. Más kérdés – tette hozzá –, hogy az alapokmány adós marad annak meghatározásával, hogy a piacgazdaság helyett milyen rendszer működik ma Magyarországon.
Kolláth az alkotmányt a Fradi-kolbászhoz hasonlította: minden gyanús dolgot beleraknak. Így tényleg nehéz érdemben beszélni róla – mondta –, hiszen azt már a Fidesz sem veszi komolyan, és munkaokmánnyá, kampánykiadvánnyá silányítja. Szerinte a mostani ötletből egyszerre érzékelhető a „majré” és a politikai rosszhiszeműség: félnek a választási kudarctól meg attól is, hogy mit tesz a következő kormány, ezért jó előre igyekeznek megkötni a kezét. Ez ismét a Velencei Bizottság és Rui Tavares aggodalmait igazolja, hiszen Orbán négy évre választott kormánya valóban hosszú távra igyekszik bebetonozni a saját gazdaságpolitikáját – mondta az alkotmányjogász.
– Egészen röhejessé teszik a kormánypártok a saját maguk által alkotott és a miniszterelnök által korábban „gránitszilárdságúként” aposztrofált alaptörvényt, ha abba ilyen részletességű szabályokat emelnek – ez Krekó Péter politológus véleménye. A Political Capital igazgatója szerint a rezsiköltség védelmének alkotmányos rangra emelése minden eddigi alkotmányos javaslat közül a legabszurdabb. Ettől kezdve gyakorlatilag nincs határa az alkotmány bővítésének, hiszen milyen érvek szólnának az ellen, hogy a kormányoldal akár a teljes hazai joganyagot az alaptörvény részévé tegye?
Krekó második állítása: a lépés indoklása („a szocialisták nem megbízhatók”) a Fidesz sajátos demokráciafelfogását is tükrözi. Azzal ugyanis, hogy a mindenkori kormányok hatáskörébe tartozó ügyeket sarkalatos törvényekben vagy alaptörvényben szabályoznak, a későbbi kabinetek kezét kötik meg, feltéve, hogy azok nem szereznek kétharmados többséget. Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy de jure megtörténhet ugyan a kormányváltás, de facto azonban minden maradhat a régiben. Vagyis: megkérdőjelezik a politikai ellenfelek azon jogát, hogy kormányzati pozícióba kerülve tényleges politikaformáló erőként lépjenek fel.
A politológus felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Fidesz igen ügyesen választott ki egy olyan területet, amely iránt tartósan képes fenntartani a közvélemény érdeklődését. A kétségkívül népszerű rezsicsökkentést nagyjából az év eleje óta politikája középpontjában tartja, és azt következetesen képviseli, amivel Krekó szerint akár választást lehet nyerni. Ez a politika ugyanakkor cinikus véleményt is mond a választókról – ami persze nem csak a jobboldalra jellemző –, mert úgy gondolják, ők csak a zsebükre hallgatnak – mondta a politológus.
Az efféle „egydimenziós” politikának hosszú távon magas ára lehet – hangsúlyozta a politológus –, mert a közszolgáltatások kilátásba helyezett államosítása után például az esetleges veszteséget már nem a közműcégek viselik. Így a költségvetésen újabb lyukat ütnek, amit további, elsőként az egykulcsos szja hatásainak ellensúlyozására kitalált s azóta egyre szélesebb körre kivetett szektorális és különadókkal lehetne majd betömni. Mind nagyvonalúbb ígéreteivel és a választások előtti hangulatjavító intézkedéseivel a Fidesz tehát Gyurcsány Ferenc csapdájába hajszolja bele magát – véli Krekó.
Ha 2014-ben ismét nyerne a jobboldal, ennek levét saját maga ihatja meg. Ráadásul, ha a jobb- és baloldali pártok támogatottsága közötti olló szűkül, a politológus szerint további népszerűség-javító intézkedések jöhetnek, vagyis: a kormányoldal egy költségvetési hiányt növelő politikai spirálba kerülhet. Láttunk már ilyet – figyelmeztet –, hiszen 2006-ban csaknem tíz százalékig emelkedett a hiány.
