Darvas Ágnes és Kende Ágnes szociológusok három évvel ezelőtt az Esély című társadalompolitikai folyóiratban a jó minőségű egész napos iskola bevezethetőségéről publikáltak tanulmányt, amelyben a nemzetközi tapasztalatokra is kitértek. Ez az iskolaforma ugyanis alkalmas lehet az esélyegyenlőség növelésére, a hatékonyság azonban a belső tartalmától, minőségétől, színvonalától függ – állapították meg akkor a szerzők.

Hogy miért? A gyerekek különböző esélyekkel jutnak hozzá iskolán kívüli programokhoz. A jobb helyzetű családok számos helyre cipelik gyerekeiket délután: nyelvórára, edzésre, táncra, szakkörökre, zeneórára, színjátszó körre, mindenféle szabadidős tevékenységre. Ezek a családok képesek hasznossá tenni gyerekeik számára a közel három hónapos nyári szünetet, az évközi iskolai szüneteket, a hétvégéket. Azok a gyerekek viszont, akiknek ilyen programokat nem tudnak biztosítani a szülők, egyre növekvő hátrányt halmoznak fel jobb helyzetű társaikhoz képest.

Megkérdeztük Darvas Ágnest, mit gondol az első hetek tapasztalatai alapján az egész napos iskola hazai bevezetéséről. – Attól még, hogy egy iskola reggel nyolctól délután négyig nyitva tart, még tartalom nélküli marad. Az egész napos iskola ugyanis nem egyenlő azzal, hogy délután négyig napköziben ülnek a gyerekek – foglalja össze, hozzátéve, hogy az egész napos iskola bevezetésének módja és kötelező jellege szemmel láthatóan illeszkedik a kormányzat eddigi közpolitikájába.

Darvas Ágnes a hároméves kortól kötelező óvodáztatást említi példaként. – Ahelyett, hogy kialakítanának egy olyan óvodai ellátást, amely elérhetővé és vonzóvá teszi hároméves kortól is ezt a szolgáltatást, inkább kötelezni fognak minden családot, hogy óvodáztassa hároméves kortól a gyerekét – mondja, szemléltetve azt, hogy az egész napos iskola esetében is ugyanilyen átgondolatlanul vezettek be egy elvileg sok jó lehetőséget tartalmazó oktatási formát.

– Ha a nemzetközi példákat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Németországban például azért vezették be az egész napos iskolát, mert az oktatásirányítás elégedetlen volt a német gyerekek iskolai teljesítményét mérő PISA-eredményekkel. Azt várták ettől az intézkedéstől, hogy az oktatási egyenlőtlenségek csökkennek. A német példa azt mutatja, a hátrányos helyzetű gyerekek profitálnak a legtöbbet ennek a modellnek az elterjedéséből, miközben a tanárok terheltsége csökkent, együttműködési hajlandóságuk pedig nőtt – mondja Darvas Ágnes, utalva arra, hogy a szövetségi kormányzat ott igen komoly erőforrásokat mozgatott meg ennek az iskolaformának a kiépítésére.

– Az egész napos iskola ugyanis valójában arról szól, hogy sok izgalmas programot kínálnak. És nemcsak a gyerekeknek, hanem a családoknak is. Az iskola közösségi térré válik, amely folyamatosan nyitva áll a szülők számára. Egyidejűleg bevisz szolgáltatásokat az iskolába, amelyek kapuit ugyanakkor ki is nyitja. Csakhogy ma Magyarországon ennek éppen az ellenkezője történik, az iskolát még jobban bezárják. Az intézményi infrastruktúra éppen a leghátrányosabb helyzetű településeken a legalkalmatlanabb arra, hogy a gyerekek egész nap az iskolában legyenek. Felmérésekből tudjuk, hogy sok településen hiányzik az iskolából a tornaterem, az udvar, az ebédlő. Nincsenek meg ahhoz a feltételek, hogy egy egész napot jól el lehessen ott tölteni – fejti ki.

Darvas Ágnes szerint jelenleg megszorítások vannak a közoktatásban, pénzkivonás mellett pedig nem képzelhető el tartalmi megújítás. Pedig ez lenne a kulcs az egész napos iskolához: ha tartalmas, jó programok várnák a gyerekeket, akkor még a jobb helyzetű szülők sem ágálnának ellene. Márpedig most ez történik. A törvény lehetőséget ad arra, hogy igazgatói engedéllyel a gyerek felmentést kaphasson a délutáni iskolai benntartózkodás alól, és ezzel a lehetőséggel a középosztálybeli szülők tömegesen élnek is.

– El kéne döntenie az oktatásirányításnak, hogy mit is akar. Igazságosabb közoktatást? Olyan iskolát, amely nem termeli tömegével a funkcionális analfabétákat? Akkor ez befektetést igényel és pénzt. De most ennek ellenkezője zajlik – teszi hozzá Darvas Ágnes.

Unalom FOTÓ: REVICZKY ZSOLT