Medinai radar: Egy politikai játszma 180 milliárdos számlája
A HM – a radar befogadásának viszonzásául – 100 millió forintot biztosít a Tolna megyei falunak a fejlesztési célú, uniós és állami pályázatok önrészének fedezetére. Vén Attila, a falu fideszes polgármestere elmondta, hogy így az elmúlt két évben megújulhatott az általános iskola, az óvoda, a településközpont, s lett új játszótér is. A falu legnagyobb beruházása a vízminőség-javító program. A polgármester szerint jövőre a medinaiak már jóízű vizet ihatnak. Vén Attila abban is bízik, hogy a foglalkoztatás is javul, hisz Medinán a HM oktatási bázist nyit a radarhoz értő szakemberek képzésére.
Tegyük hozzá, hogy miközben Medinának hozhat némi fejlődést a radar, az állam szempontjából a Tolna megyei faluban valósul meg hazánk egyik legpazarlóbb beruházása. Ismert, hogy Magyarország három lokátorral váltja ki a légterünket korábban figyelő 23 radarszázadot. Kettő ezek közül – Békéscsabán és Bánkúton – 2006-ra megépült, a harmadikat azonban eredetileg nem Medinára tervezték, hanem a régió legmagasabb hegycsúcsára, a Zengőre.
A beruházás ellen a környezetvédők tiltakoztak, s ezért került a radar Medinára. Csakhogy onnan nem látható be a térség légterének egésze, így szükség van még két réskitöltő radarra. Ezek fenntartása a következő húsz évben – mai árakon – 180 milliárd forintot emészt majd fel. Az új lokátorok építésének költségét a NATO magára vállalta, és Magyarországra bízta, hol építjük meg a három létesítményt. A rendszer működtetésének kiadása viszont költségvetési pénzből lesz fizetve.
A történethez tartozik, hogy kezdetben a Fidesz is a Zengőn akarta megépíteni a dél-dunántúli lokátort, ám 2002 után a pártból többen odaálltak a létesítmény ellenzői közé. Ezért amikor 2010-ben a Fidesz újra hatalomra került, nem jöhetett szóba a zengői telepítés. A mostani kormány döntött Medina mellett, mit sem törődve azzal, hogy ez 180 milliárdjába „fáj” az országnak. Az általunk megkérdezett katonai szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy amennyiben a 2014-es választáson nem a Fidesz nyer, akkor a következő kormány mégiscsak megépíti a lokátort a Zengőn.
Ezzel megtakarítható lenne akár 160-170 milliárd forint. E prognózis kapcsán megkérdeztük az egyik korábbi honvédelmi minisztert, a szocialista Juhász Ferencet, hogy ő miképp látja: van-e realitása ennek az elképzelésnek. Juhász, aki 2002-től négy éven át irányította a HM-et, azt mondta: – Szakmai és pénzügyi szempontok alapján teljesen indokolt lenne a medinai radar helyett megépíteni a zengőit. Politikailag azonban nehezen elképzelhető, hogy a következő kormány vállalná az ebből adódó feszültséget. A Zengő védői civilek voltak ugyan, viszont mögöttük ott állt a Fidesz: a párt politikusai tüzelték a beruházás ellenzőit.
Korábban a Fidesz is a Zengőn akarta megépíteni a radart, ám hogy elbukták a 2002-es választást, mindenbe belekapaszkodtak, hogy nehézzé tegyék az MSZP számára a kormányzást. A Fidesznek az se számított, hogy ez a politikai játék az országnak 180 milliárdjába kerül. Ha a 2014-es választás után kormányváltás lenne, és valaki megpróbálná ezt elmagyarázni a választóknak, akkor a Fidesz újra fellázítaná a Zengő-védőket. Azt gondolom, hogy Medinán marad a radar, és ki kell fizetnünk ennek a politikai játszmának a 180 milliárdos számláját – mondta.
