Osztály négy gyerekkel
Ez annak ellenére így van, hogy a roma tanulók iskolai szegregációjának csökkentésére a kormány nemzetközi kötelezettséget is vállalt. A piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolában például a KLIK megakasztotta a folyamatban lévő deszegregációt, amivel újra teret enged az elkülönítésnek. Forrásaink elmondták: húsz éve még mindenki ebbe az iskolába járt, aztán először a tehetős nem romák, majd a tehetősebb romák vitték el a gyerekeiket. Mára az iskolában mindössze negyven gyerek tanul, többségük halmozottan hátrányos helyzetű. Az ombudsmani hivataltól megtudtuk: Szabó Máté alapjogi biztos oktatási szegregáció miatt jelenleg is vizsgálódik az iskolában.
– Három éve keresett meg a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, hogy kéne ezzel az iskolával kezdeni valamit – meséli Daróczi Gábor, aki piliscsabai szülőként jól ismeri a település oktatási helyzetét. – A polgármester egyetértésével kidolgoztunk egy deszegregációs programot. Az volt a terv, hogy nem indítunk újabb első osztályokat, és ahogy a felsőbb évfolyamok befejezik az általános iskolát, néhány éven belül meg lehet szüntetni az intézményt. Ebben az esetben azokat a gyerekeket, akiket amúgy ide íratnának be, a többi iskola „kénytelen” integrálni. A 2012–2013-as tanévben már nem is indult el az első osztály – mondja Daróczi. (Az önkormányzat a „befogadást” anyagilag is támogatta, és volt olyan iskola, amely ezt speciális pedagógiai programmal segítette.)
Aztán jött az államosítás: a felszámolásra váró szegregált iskolában a KLIK újraindította az első osztályt négy (!) tanulóval. Daróczi Gábor egy tanoda megnyitóünnepségén megkérdezte az eseményen felszólaló Kovács Zoltán felzárkózásért felelős államtitkárt,mi a terve az államnak a Jókai iskolával. Kovács határozottan azt válaszolta, hogy nem tervezik a bezárását. Kovács egyébként – a Pilis TV felvételei szerint – az iskola évnyitóját jelenlétével is megtisztelte. Lapunk megkeresésére a KLIK azzal indokolta az új első osztály indítását, „mert az intézmény pályázati forrásból esélyt kapott a talpraállásra, a megújulásra, s így egyedüli állami fenntartású általános iskolaként ismét vonzóvá válhat a településen élők számára”.
Mint írják: az intézmény korábbi fenntartója a „Kiemelkedés alternatívái a Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolában” című pályázat megvalósítására az Új Széchenyi Terv keretében 20 millió forintot nyert. A pilisvörösvári tankerület megalakulása után az az iskola, így a pályázat is a KLIK-hez került.
– Azzal próbálkoznak Piliscsabán, ami már egymilliószor megbukott. A KLIK továbbra is azt a hiteltelen érvet mantrázza, hogy az integrációhoz a szegregáción keresztül vezet az út. Mármost látszik, hogy ez egy gyűjtő iskola lesz. Ide kerülnek majd a mélyszegénységben élő gyerekek, a problémás vagy fogyatékosnak nyilvánított gyerekek. Így akar integrálni a kormány – reagál Daróczi Gábor a KLIK válaszára, hozzátéve, az állam egy olyan hosszú, tárgyalásos folyamat eredményeként létrejövő deszegregációt fordított a visszájára, amely a lehető legkisebb konfliktussal integrálta volna a többségében roma származású szegény gyerekeket.
Jászladányon is a szegregáció fenntartásában működött közre a kormány. Ahogy korábban megírtuk, a roma gyerekek elkülönítése miatt jogerősen elítélt település a legfelsőbb bírósági ítélet ellenére is fenntartja a szegregációt. Jászladány azzal a kéréssel kereste meg az egri főegyházmegyét, hogy vegyék át a szegregációs céllal létrehozott, önkormányzati épületben működő, ugyanakkor csődben lévő alapítványi iskola tanulóit. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal engedélyt adott a felekezeti tagintézmény működésének megkezdésére. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) szerint az engedélyezéssel maga is hozzájárult az elkülönítés fenntartásához. A CFCF hozzáteszi: a felekezeti iskola útján megvalósuló szegregáció az adófizetőknek több pénzébe kerül, hiszen az egyházi fenntartóknak magasabb költségvetési támogatást fizet az állam.
Megkérdeztük a közigazgatási minisztériumot, miért engedélyezte a jászladányi felekezeti tagiskola működését. A kormányhivatalok működéséért felelős KIM a humántárcára mutatott: „A fővárosi és megyei kormányhivatalok – bár a KIM-hez tartoznak –de az oktatási főosztályaik felett a szakmai irányítási jogokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolja” – írták lapunknak. Az EMMI elismerte, hogy a kormányhivatalok oktatási főosztályainak szakmai irányítása az oktatásért felelős miniszter feladata, de tagadták, hogy közvetlen szerepük lett volna a konkrét ügyben, a működési engedély kiadása a kormányhivatal feladata.
„Az említett eljárást a kormányhivatalok területi illetékességgel látják el, ebben az oktatásért felelős minisztériumnak nincs közvetlen illetékessége” – áll a válaszban, hozzátéve, hogy tájékoztatást kérnek majd az ügyben illetékes kormányhivataltól. A CFCF ügyvédje, Kegye Adél szerint a humántárca nemcsak tájékoztatást kérhet a folyamatban lévő eljárásról, hiszen utasítási joga van. A kormányzat és a közoktatás egyéb állami szereplőinek figyelmét a CFCF vezetése többször is felhívta arra, hogy a katolikus iskola működésének engedélyezése a szegregációt tartja fenn.
– Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárt 2013. február 5-én személyes találkozásunkkor tájékoztattuk a jászladányi helyzetről, a folyamatban lévő perről. Marekné Pintér Arankával, a KLIK elnökével a perbe való bevonásukat megelőzően, április 5-én beszéltünk, amikor még nem tudtunk arról, hogy a katolikus egyház új iskola alapítását tervezi a településen. Miután megtudtuk, július 10-én egy újabb összefoglalót küldtünk az ügyeinkről a KLIK elnökének, külön kitérve a jászladányi helyzetre és a tervezett katolikus iskola veszélyeire.
Összefoglalónkat augusztusban Hoffmann Rózsa szakállamtitkárnak is elküldtük. A működési engedély kiadásáért felelős kormányhivatalt írásban és személyes megbeszélésünkkor is tájékoztattuk az új iskolanyitás következményeiről. A nyár folyamán pedig a katolikusokat is értesítettük. Így a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet és az egri érsek is tudott az iskolaalapítás szegregációs veszélyeiről. A CFCF minden megkeresésben felajánlotta szakmai segítségét – mondta a jogvédő alapítvány ügyvédje. De minden próbálkozás hiábavaló volt, a kormányhivatal az utolsó pillanatban kiadta a működési engedélyt.
– Aki eddig katolikus oktatást szeretett volna, az a közeli Szászberekbe vitte a gyerekét. Nem katolikus iskolára, hanem szegregációra volt igény Jászladányon – mondja Kegye Adél. Szerinte a KLIK „összejátszott” a jászladányi városvezetéssel. A katolikus iskola ugyanis olyan iskolaépületben kezdte meg szeptembertől a működését, amelyet eddig a KLIK használt. A KLIK tehát először befogadta az önkormányzati iskolába az alapítványis gyerekeket, könyveket igényelt nekik, majd lemondott az épülethasználatról a Kolping iskola javára, az alapítványis gyerekeket távoztak, a KLIK az eddig is szegregált cigány gyerekeit kiköltöztette az épületből, az önkormányzattal az épülethasználatra kötött megállapodását módosította, és csodák csodája, minden maradt a régiben: csak más épületekbe járnak a szegregált gyerekek.
