Ehhez azonban először arra lenne szükség, hogy az ombudsman, a jövő héten leköszönő Szabó Máté, vagy utódja, Székely László újra kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál (AB) a médiatörvény ez irányú felülvizsgálatát. A Médiatanácsnak jelenleg öt tagja van. Az elnököt, Karas Monikát a kormányfő javaslatára az államfő nevezte ki nemrégiben, miután az előző elnök, Szalai Annamária elhunyt. A Médiatanács további négy tagját a Fidesz javaslatára választotta meg az Országgyűlés, az ellenzéki pártok nem jelölhettek tagokat.

Szabó Máté

Az AB szeptemberi végzésében megszüntette azt az eljárását, amelyet Szabó Máté tavaly kezdeményezett a testületnél. Az ombudsman több mint száz magánszemélytől levelet kapott, ők Molnár Péter szólásszabadság-jogász kezdeményezésére arra szólították fel, hogy tegyen lépéseket a Médiatanács szerintük alkotmányellenes szabályozásának megsemmisítése érdekében. Arra hivatkoztak, hogy „az Alkotmánybíróság 1992-ben hozott határozata alapján sem az állam szervei, sem egyes társadalmi csoportok nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a sajtóra. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás mégsem zárja ki a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a Médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra.

Ez pedig alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát és a közügyek megvitatását” – írták a civilek. Az ombudsmani indítvány a médiatörvény több pontját támadta, Szabó szerint ugyanis a jogszabály több – például a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó – rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. A testület ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a parlament tavaly, részben az ombudsman által megfogalmazott aggályok kiküszöbölésére módosította a médiatörvényt, a jogalkotó szándéka szerint rendezte azokat az eseteket, amelyek a szabályozásban ellentmondásosak, vagy nehezen értelmezhetők voltak, illetve megbéníthatták vagy bizonytalanná tehették volna a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működését. Molnár Péter, az állampolgári levélakciók szervezője lapunknak azt mondta: „Az AB döntése nyomán egyértelművé vált, hogy Szabó Máténak új beadványt kell küldenie az alkotmánybíróknak.”

Molnár közölte: Szabó tavaly nem azt kezdeményezte, amit igényeltünk tőle, hanem csak a médiatörvény egy jogtechnikailag hibás részletének a megsemmisítését, amit az Országgyűlés a törvénymódosításával hamarosan megtett. Szabó csak a beadványa indokolásának végén vetette fel, hogy szükséges lehet annak vizsgálata is, hogy a médiatörvény sajtószabadságot védő garanciái teljes körűek-e, a többi között a Médiatanács megválasztása tekintetében. Erre mondta azt az AB a végzésében – magyarázta Molnár –, hogy ilyen mulasztásos alkotmánysértést csak akkor állapíthat meg, ha a beadványban ki vannak fejtve ennek az indokai.

Ez előre látható volt. Emiatt korábban két további levelet is küldtek az ombudsmannak, a másodikat a slam poetry – ahogy a szólásszabadság-jogász nevezi, szóritmusoló – egyre népszerűbb műfajában, az ombudsman mégsem módosította beadványát. Ezután írtak – folytatta Molnár – verses levelet az alkotmánybíróknak is, amit a Cenzuraeltorles.hu oldalról küld nekik mindenféle korú és foglalkozású ember az ország több településéről és külföldről is. Ezek a levelek most Szabó ombudsmant is sürgetik, hogy a sajtószabadság-hagyományunkhoz hűen tegyen eleget szószólói kötelességének. Molnár Péter elmondta: a Médiatanács tagjainak jelölésére és megválasztására vonatkozó szabályok AB általi megsemmisítését az új ombudsmannak is kezdeményeznie kellene, de Szabó személyes felelőssége, hogy ezt még ő tegye meg.