'Őszödöt nem lehet már tisztára mosni'
„Egyenes beszédnek szántam. (…) Arról, hogy mi a dolga tizenhat év után a magyar politikának. (…) De talán én is elrontottam. Mert azt a beszédet miniszterelnökségem első napján kellett volna elmondanom, és talán elrontottam, mert bár világos a mérce, időnként minthogyha magam sem tudtam volna megbirkózni saját mércémmel, és olyan lettem vagy voltam pillanatokban, mint azok, akiket le akartam győzni” – így fogalmazott az őszödi beszéddel kapcsolatban legutóbb Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció politikai gyűlésén.
A volt miniszterelnök botrányt kiváltó beszédét hét évvel ezelőtt (egészen pontosan szeptember 17-én) máig ismeretlenek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is elküldték, amelyek előbb csak bizonyos részleteket, majd egy hosszabb verziót is nyilvánosságra hoztak. Ezt országos tüntetések és zavargások követték. Gyurcsány, aki korábban is egyfajta igazságbeszédnek nevezte az akkor elmondottakat, és amely alapvetően meghatározza új pártja, a Demokratikus Koalíció politikai állását is, ma már némileg kritikusabb a beszéddel – igaz, nem annak tartalmával, hanem elmondásával és következményeivel – szemben. A volt kormányfő legutóbbi interjúiban is megerősítette: „eltévesztette a tempót”, amikor a 2008-as bukott népszavazás után nem mondott le. Abban ugyanakkor az elemzők egyetértenek: a Balatonőszödön elhangzottakat kellő távolságból némileg már másképp fogja az utókor értékelni, mint most, amikor aktuálpolitikai harcok megvívására (is) használják.
Az őszödi beszéd bizonyos idézetei (például: „hazudtunk reggel, délben meg este”) ugyanis a politikai viták megszokott fordulataivá váltak; a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök is ezzel az idézettel vágott vissza Mesterházy Attilának napirend előtt, de rendszeresen a „hazudtunk reggel meg este” fordulattal szoktak érvelni a kormánypárti képviselők is a már vesztesebbnek látszó parlamenti csörtékben.
Az tudható, hogy az MSZP jó okkal igyekszik eltolni magától „Őszödöt”, az Együtt–PM (azon belül is elsősorban a volt LMP-sek) számára pedig a gyurcsányi szónoklat az egyik alapbizonyítéka annak, hogy „miért nem szabad visszatérni a 2010 előtti állapotokhoz”.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint az őszödi beszéd, ahogy arra számítani lehetett, örökzöld téma, amit bármikor elő lehet venni, hiszen a kiszivárgás háttere továbbra sem tisztázott. „Igaz, idővel már halványul a téma érdekessége, az embereket valószínűleg nem igazán foglalkoztatja az ügy, ám a média és a politikai szereplők újra és újra napirendre emelik. Elsősorban Gyurcsány Ferenc érdeke, hogy szó legyen róla, hiszen saját szűk, de elkötelezett táborában a beszéd komoly kohéziós erővel bír, illetve annak igazságbeszéd-értelmezése. Ráadásul az MSZP-t és annak elnökét is kellemetlen helyzetbe hozhatja vele. A Fidesznek ugyan jól jön, ha felelevenítődik mindaz, amit az őszödi beszéd szimbolizál (a hazugság jelképe), ha a választókat emlékeztetni lehet arra, hogy mást tettek a szocialisták kormányon, mint amit a kampányban ígértek, ráadásul előre tudták, hogy ez így lesz. Ám magával a beszéddel a Fidesz sem kíván már annyira foglalkozni” – vélte a Nézőpont elemzője, hozzátéve: a beszéd egyes mondatai, fordulatai a politikai közbeszéd részévé váltak, gyakran idéznek belőle, azaz sokan kívülről fújják, igazán ritka, ha egy politikus ilyen „örökséget” hagy maga után.
„Az őszödi beszéd a magyar politika sűrű, gyökeresen ellentétes üzenetek közvetítésére alkalmas, önmagán túlmutató szimbóluma lett. Érthető hát, hogy mindenki a maga érdekei szerint emeli ki és hallgatja el egyes elemeit” – ezt már Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője nyilatkozta a Népszabadságnak. A szakember hozzátette: vélhetőleg Gyurcsány Ferenc értelmezése áll a legtávolabb a választók zömének „Őszöd-élményétől”. Szerinte a politika morális megújulásának üzenetét elhomályosítja annak – zárt körben történt – beismerése, hogy 2006-ban valódi kormányzati teljesítmény nélkül, hazugságokon alapuló kampánnyal nyerte meg a választásokat. „Különösen azért, mert az ott elmondottakat nem hitelesítette utóbb olyan kormányzati teljesítmény, amelyre a választók jó szívvel emlékeznének vissza. A beszédet valószínűleg semmiféle értelmezési küzdelemben nem lehet már »tisztára mosni«. Ezért emlékezetes mondatait ma is elsősorban a jobboldalnak és az elitellenességre, a két »nagytól« való egyenlő távolság elvére építő LMP-nek áll érdekében a választók emlékezetébe idézni. Arra, hogy Gyurcsány politikai arculatát a beszéd pozitív üzenetei köré igyekszik szervezni, csak hívei szűk körében van fogadókészség. A megújulást hirdető baloldal érdeke éppen az, hogy a 2014-es kampány ne Őszödről és »az elmúlt nyolc évről« szóljon; valószínűleg ez is nagy szerepet játszott a DK-val való megegyezés elmaradásában” – értékelt lapunknak Filippov Gábor.
