Változnak az egyházzá nyilvánítás szabályai, és sugározhatnak majd politikai hirdetéseket a kereskedelmi médiumok. Az alkotmány nem tartalmazza már azt a rendelkezést sem, amely lehetővé teszi különadó kivetését, ha például az Európai Unió Bírósága pénzbüntetéssel sújtja az államot. A módosítás utat nyit a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának, s ami kevésbé fontos: rövidebb határidőt állapít meg az Alkotmánybíróság számára, ha bírói kezdeményezés alapján folytat eljárást.

A mostani változtatással a kormány a nemzetközi bírálatokra reagált: uniós fórumok és a Velencei Bizottság is több alkalommal kifogásolta a kabinet jogalkotási tevékenységét – magát az alkotmányozási folyamatot is –, illetve a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének részleges felszámolását, beleértve a bíróságok és a közszolgálati média függetlenségének csorbítását, az AB hatásköreinek megnyirbálását.

Az Európai Bizottság észrevételei alapján végül konkrét lépésekre szánta el magát a kormány, hiszen e testület akár kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezhet Magyarország ellen. Így már júniusban beterjesztettek egy javaslatot, amely szerint kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezéséről szóló pont és a hazai vagy nemzetközi bírósági döntésekből fakadó fizetési kötelezettség miatti különadó kivetésének lehetősége. A harmadik kifogást akkor nem fogadták el, így maradt volna a választási kampányt korlátozó passzus: politikai hirdetést csak a közszolgálati rádió és televízió tehet közzé.

A kormány néhány hete viszont újabb javaslattal állt elő, és további engedményeket tett. E körbe tartozik, hogy az alaptörvényből kikerül a „vallási közösség” fogalma, és már nem a parlament dönt arról, hogy mely közösséget nyilvánítja egyháznak. Ám a „bevett egyházak” körét – amelyekkel az állam együttműködik, s például adókedvezményekkel is támogatni kíván – változatlanul az Országgyűlés határozza meg. Hasonlóképpen felemás döntés született a választási kampány ügyében is.

Vagyis: a kereskedelmi rádiók és tévék sugározhatnak ugyan politikai hirdetést, de csak a közszolgálati médiával azonos feltételek mellett. A választási eljárási törvény pedig előírja, hogy ott ilyen reklámot az országos listát állító pártok számára csak ingyen – és azonos feltételek mellett – tehetnek közzé. Kérdéses persze, hogy lesz-e olyan üzleti alapon működő médiavállalkozás, amely térítés nélkül biztosít műsoridőt. A 2012 januárjában hatályba lépett alkotmányról korábban még úgy nyilatkoztak, hogy azt gránitba vésték, ám az első kisebb korrekcióra alig néhány hónapot kellett várni.

Tavaly még kétszer nyúltak hozzá az alaptörvényhez, majd idén februárban következett a negyedik, igencsak terjedelmes módosító csomag, amely tulajdonképpen az AB tavaly decemberi határozatára adott sajátos választ. A testület megsemmisítette ugyanis az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek több pontját, amelyek nagyobb részét azonban a parlament az alkotmány törzsszövegébe emelt át.