Az árszabályozási kísérletével azonban a „mi mennyi” problémájával szembesülhet, hiszen rendkívül széles a kínálat a lakossági tűzifa és szén mindeddig szabadáras, legális piacán. Kérdés például, marad-e a köbméter, illetve súly szerinti ár, vagy áttérnek a korrektebb fűtőértékmérésre, számít-e, mennyire nedves a tüzelő, és érdekli-e a szabályozót, milyen távol van a vevő a termelőtől – mert az ár ma ettől is függ. A forgalom jelentős része ráadásul olyan, mint a szén: fekete. Márpedig a hatósági árral éppen azokat szoríthatják ki a piacról, akik számlával árulják a fát.

A körülbelül félmillió hazai lakossági szénfelhasználó mintegy ötödét ellátó Mátrai Erőmű áll a kormányzati elképzelések elébe – nyilatkozta lapunknak Valaska József elnök. Az elmúlt időszakban – a kormánypolitikához önként alkalmazkodva – jelentős árcsökkentést hajtottak végre, így kevéssé tudja elképzelni, hogy egy esetleges hatósági tarifa jelenlegi áraik alatt húzódna. De tudnak alkalmazkodni, mert ez az üzletáguk az erőművi felhasználáshoz képest nem jelentős. Eddig még nem egyeztettek velük a kérdésről. Tüzép-telepek az általuk szabott áron értékesítenek, de az árak erőteljesen függnek a távolságtól. Az ország egész területére, sőt Szlovákiába és Romániába is szállítanak. A lakossági szén közel négyötöde lengyel, szlovák, cseh import, mivel a magyarországi szénbányászat szinte teljesen elhalt, a külföldi szén jellemzően olcsóbb volt.

Ma a lakossági fakitermelés több mint 50 százaléka illegális – vélekedett Erdős Lajos Heves megyei vállalkozó, az Országos Asztalos és Faipari Szövetség alelnöke. Egy árszabályozásnak akkor lenne értelme, ha ez a jelenleginél sokkal erőteljesebb hatósági ellenőrzéssel párosulna – közölte. Ő már nem foglalkozik tűzifával: korábban megkísérelte az ukrán importot, de megbízhatatlannak bizonyult. A legális tűzifa-kereskedelem jelentős része így is import.