A „többhullámos voksolás” lélektani hatásáról és esetleges előnyeiről beszéltek lapunknak név nélkül nyilatkozó fideszes politikusok, akik szerint indokoltabb lenne külön-külön megtartani a magyar parlamenti és az európai parlamenti választásokat.

A választások időpontjának meghatározása az államfő azon kevés jogköre közé tartozik, mely még miniszteri ellenjegyzéshez sem kötött – mondták fideszesek korábban annak kapcsán, hogy 2014-ben dupla voksolás lesz-e, azaz egy napon rendezzék-e meg a parlamenti és az európai parlamenti választásokat, vagy különböző napokon. Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa nyáron, amikor exponálódott a kérdés, azt nyilatkozta, hogy mind a Fidesz elnökségében, mind pedig a kormánypárti frakcióban „sokan gondolják úgy, hogy praktikus lenne” a jövő évi országgyűlési és európai parlamenti választások egyidejű megtartása.

Munkatársunk figyelmét a napokban kormányközeli források viszont arra irányították rá: Gulyás Gergely „praktikus szempontok alapján” tett ilyen nyilatkozatot, néhány milliárdot meg lehet spórolni a dupla választással, mindazonáltal „Orbán Viktor miniszterelnök szívéhez az áprilisi parlamenti választás állna közelebb”, valószínűleg azért is, mert a 2010-es kétharmados győzelme is áprilisi voksoláson született. Emlékezetes, 2010-ben Sólyom László köztársasági elnök április 7-re, illetve április 21-re írta ki a parlamenti választásokat.

Az Európai Unió arra ösztönöz, hogy a választások egy napon legyenek. Az EP-választások időpontjának meghatározásával megbízott munkacsoport a május 22–25-e közti időszakot javasolja a 2014-es választásra. De mivel az alaptörvény kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, annak sem lehet akadálya, hogy 2014 áprilisában voksoljunk.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó fideszes politikusok szerint azért lenne jó a „többhullámos voksolás”, mert ha a Fidesz nyerne egy áprilisi voksoláson, „a győzelmi hullám ereje vinné magával azokat a választókat is, hogy a májusi EP-választáson a Fideszre szavazzanak, akik esetleg bizonytalanok vagy passzívak voltak néhány héttel azelőtt”. Másrészt – tette hozzá forrásunk – ha a baloldal alulmaradna a parlamenti választásokon, a májusi EP-választásokra nem kampányolhatna olyan eredményesen „vesztes attitűddel”. A harmadik „hullám” az őszi önkormányzati választás lenne, amit két külön nyertes választás után a Fidesz – forrásaink feltételezése szerint – könnyebben abszolválhatna sikerrel.

Volt a kormányoldalon olyan vélemény is, hogy az MSZP és Bajnai Gordon vélhetően jobban tudná „mozgósítani” európai kapcsolatait, ha egy napon, például május 25-én lennének a parlamenti és az EP-választások is, hatásosabb lehetne a baloldali kampány – ez pedig a Fidesznek nem érdeke.