A rabok is beszállnak a rezsibe

Új büntetés-végrehajtási kódex készül, amely törvényi szinten rendezné a témával kapcsolatos joganyagot, a terület szabályait, az elítéltek jogait és kötelességeit. A készülő jogszabály azonban helyenként igencsak hiányos, néhol meg értelmetlen.

Még idén a kormány elé kerül a napokban társadalmi vitára bocsátott új büntetés-végrehajtási kódex, amelyről a parlament a jövő év első felében dönthet. „A kódex első alkalommal rendezné törvényi szinten a büntetés-végrehajtással kapcsolatos joganyagot, amit eddig egy több tucatszor módosított, 1979-es törvényerejű rendelet szabályozott” – közölte Garamvölgyi László, a jogszabályt előkészítő Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) szóvivője, hozzátéve, ez egyúttal azt is jelenti, hogy először rögzíthetik egy törvényben az elítéltek jogait és kötelezettségeit.

Garamvölgyi az új kódex alapelvei közül kiemelte: a büntetés-végrehajtásnak a legfőbb prioritása az elítéltek visszavezetése a társadalomba, ennek érdekében minden segítséget meg kell adni számukra, hogy szabadulásuk után lakhelyhez és munkalehetőséghez jussanak. Ez utóbbiban kiemelt szerep juthat a közfoglalkoztatásnak – tette hozzá. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogásza a tervezetben szereplő alapelvek közül fontosnak tartja, hogy az elítéltekkel szemben a lehető legkisebb korlátozásokat kell majd alkalmazni, továbbá a fogva tartás körülményeit közelíteni kell a börtönfalakon kívüli világhoz.

„Csakhogy az üdvözlendő alapelvekkel sok esetben ellentétesek a tervezetben szereplő részletszabályok” – állítja Tóth Balázs. – „Így például csökkenne a raboknak beküldhető csomagok száma, amit nyilván az indokol, hogy a börtönökben tiltott tárgyak jelentős része a csomagokban jut be a falak közé, ám ez ellen inkább az ellenőrzés szigorításával kellene fellépni, hiszen odabent sokaknak nincs pénzük vásárolni, ráadásul azokat is sújtaná a szigorítás, akik betartják a szabályokat.”

Az MHB jogásza ugyanakkor előrelépésnek tartja a jogszabálytervezet számos elemét, így például a jogorvoslati rend törvényi szintű részletes meghatározását, valamint azt is, hogy a fiatalkorú elkövetők úgynevezett családi beszélőkön családterapeuta bevonásával találkozhatnának a szüleikkel. A jogvédő üdvözli a „reintegrációs őrizet” bevezetésének tervét is, amelynek keretében az első alkalommal kisebb súlyú bűncselekményt elkövetőket a szabadulásuk előtt hat hónappal bírói döntéssel házi őrizetbe lehetne helyezni.

Az új kódex rögzítené azt is, hogy a büntetés-végrehajtásnak – miközben alapvetően továbbra is állami feladat marad – részben önellátóvá és önfenntartóvá kell válnia, hogy ezzel is mérsékelhető legyen az intézményrendszer működtetésének költsége. Garamvölgyi László elmondta: jelenleg évi 15-16 milliárd forintba kerül évente az államnak a 18 ezer fogvatartott ellátása, azaz egy elítélt esetében naponta 2300 forintba, miközben a rabok mindössze napi 300 forinttal járulnak hozzá a fogva tartásuk költségeihez.

„Ezt az arányt szeretnénk emelni, amire több mód is kínálkozik. Egyrészt a törvényben rögzítenénk, hogy törekedni kell a büntetés-végrehajtás 12 gazdasági társaságában az elítéltek foglalkoztatásának növelésére, ezzel együtt a börtöncégek súlyát meghatározóvá kell tenni a bv-intézetek ellátásában” – mondta a szóvivő. Tóth Balázs ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kormányzati kommunikáció hiába állítja be újdonságként ezt a lépést, valójában a fogvatartottaknak már 1979 óta kötelező dolgozniuk a börtönökben.

Garamvölgyitől megtudtuk: az új kódex azt is tartalmazná, hogy a börtönfalakon belüli többletszolgáltatások költségeihez a jövőben a fogvatartottaknak is hozzá kell járulniuk. Az NBT szóvivője szerint ezek elsősorban a rezsiköltségek, de idetartoznak a rabok károkozásából fakadó vagy a saját maguk által előidézett egészségügyi ellátáshoz, kórházi kezeléshez kapcsolódó kiadások is. A jogalkotó azzal számol, hogy érzékelhetően csökkentené a börtönökön belüli verekedések, öngyilkossági kísérletek számát, ha az orvosi beavatkozás költségei a rabokat terhelnék. Tóth Balázs viszont azt állítja, a „falcolások” ellen hatástalan lenne a szigorítás, ráadásul az öngyilkossági kísérletek elkövetői általában pszichés betegek, akiknek az ellátása amúgy ingyenes, így a bv-intézetekben sem lenne indokolt kifizettetni az árát.

A tervezet szerint a jövőben a börtönfalakon belül engedélyezett pluszszolgáltatások rezsiköltségét is a raboknak kellene viselniük. Idetartozik a zárkákban használt műszaki berendezések – hűtő, televízió, merülőforraló – által fogyasztott áramnak vagy az egyéni sportolási igényeket kiszolgáló konditeremnek fűtési és villanyszámlája: ezeket áthárítanák az elítéltekre. Az új kódex szabályozná a telefonhasználatot is, a fogházakban hetente legfeljebb 65 percig, fegyházakban maximum 15 percig beszélhetnének a rabok a szeretteikkel, de a telefonálás teljes költségét nekik kell majd fedezniük.

A jogvédők szerint ezekkel az elképzelésekkel több probléma is van: egyrészt szembemennek azzal az alapelvvel, hogy a fogva tartás körülményei közelítsenek a falakon kívüli élethez, hiszen szó sincs valamiféle luxusról, másrészt a gyakorlati megvalósításuk szinte lehetetlen. „Képzeljük el azt a szituációt, hogy egy tízfős zárkában az elítéltek fele szeretne tévézni, a többiek viszont nem. Vagy olyan valaki is szeretne, akinek nincs pénze. Hogyan lehetne igazságosan elosztani a tévézés áramköltségét? Hasonló a helyzet a merülőforralóval is, amit a legtöbb helyen a meleg víz előállítására használnak, mivel a csapból csak hideg víz folyik. A hűtő felemlítése érthetetlen, hiszen a zárkákban alapesetben nem is lehet elhelyezni, a fogvatartottaknak csupán a töredéke, és csakis speciális körülmények között használhat saját hűtőt” – közölte Tóth Balázs.

A jogvédő szerint bizonyos passzusok fölöslegesen kerültek be a tervezetbe, míg más elemek hiányoznak belőle. Így például a készülő jogszabály kitér arra, hogy a jövőben az elítélteknek fizetniük kellene az olyan iratok másolásáért, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az ügyükhöz. Tóth Balázs úgy véli, elvétve fordulhat elő olyan eset, hogy egy fogvatartott nem a saját ügyében akarna fénymásoltatni. A jogszabály ugyanakkor nem rögzítené, hogy a raboknak hetente hányszor lenne lehetősége a fürdésre, de arról sem szól az előterjesztés, hogy milyen méretű zárkákban lehetne elhelyezni az elítélteket. Igaz, így senki nem is indíthatna pert magyar bíróságon a hazai börtönökben tapasztalható zsúfoltság miatt.

A tervek szerint a raboknak a konditerem fűtési és villanyszámlájába is be kellene szállniuk
A tervek szerint a raboknak a konditerem fűtési és villanyszámlájába is be kellene szállniuk
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.